Székely Erika

Vidékfejlesztési szakértő

Híd a tudomány és a gyakorlat között – egy szeminárium tapasztalatai

2015. március 18.

Címkék: AKIS, szeminárium, tudomány

A szakmában egyre többször halljuk, hogy a gazdálkodók – mindenki által emlegetett – lemaradásának egyik legfőbb oka, hogy az új tudományos eredmények, fejlesztések csak késve, vagy egyáltalán nem jutnak el hozzájuk. Emiatt Európa-szerte kiemelt cél a tudomány és a gyakorlat egymáshoz közelítése, kapcsolatának kiépítése, amire számos konferenciát, szemináriumot szerveznek.

Ma már a tudomány képviselői is rájöttek arra, hogy csupán a különböző konferenciák összehívásával, a frontális előadások megtartásával csak nehezen lehet előrehaladást elérni egy-egy fejlesztési területen, ezért egyre gyakoribb a szeminárium típusú munkacsoportok szervezése, ahol az együtt gondolkodás és ötletelés a cél.

Teljes cikk

Molnár András

Agrárközgazdasági kutató

Egy marhalábszár rövid története

2015. március 16.

Címkék: állattenyésztés, marhahús

Úgy terveztem, hogy a legutóbbi számtenger után, a számok világánál maradva, az átlag - mit mutató – veszélyeiről fogok írni, de egy marhalábszár felülírta a terveimet.

Történt ugyanis, hogy a heti bevásárlás alkalmával megpillantottam egy csodálatos, zsírszövetekkel enyhén átszőtt marhalábszár darabot, amely felbátorított egy jó gulyásleves elkészítésére. Talán szakmai ártalom, de lehetőség szerint igyekszem minden kosaramba kerülő élelmiszert alaposan megvizsgálni. Lejárati időn túl megnézem az összetevőket, honnan származik. Egyszerűnek tűnik, de ez a néhány alapművelet sem minden esetben hajtható végre tapasztalat nélkül.

Teljes cikk

Molnár András

Agrárközgazdasági kutató

„Legek” ismert agráradatbázisokból

2015. március 13.

Mivel munkám során napi szinten dolgozom adatbázisokkal, ezért aztán szép lassan hajlamossá válik az ember minden számot csak egynek tekinteni a sok közül. Azonban egy-egy adatbázis frissítés alkalmával rutinfeladat a szélsőségek keresése. Több olyan adatbázis is van, amelynek több mint 1 000 000 sora és rengeteg oszlopa van, így aztán nem nehéz elképzelni, hogy ezekben az esetekben nincs realitása az „alaposan átnézem” megközelítésnek. Nem szeretnék belemélyedni az adatbázisok tervezésének és kezelésének módszertanába vagy mitől „jó” vagy „konzisztens” egy adatbázis.

Elsőként barangoljunk a földhasználathoz kapcsolódó támogatások igénylése alkalmával használatos Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) tárolt blokkok nyilvános adatai között! „A mezőgazdasági táblák nagyobb tömbökben, ún. fizikai blokkokban helyezkednek el. A fizikai blokk a földterülethez kapcsolódó támogatási eljárások céljára kialakított, a mezőgazdasági művelés szempontjából több éven keresztül állandó, a terepen azonosítható határokkal (pl. utak, vasutak, csatorna, töltés, erdőszél stb.) rendelkezik, és többnyire azonos típusú művelés alatt lévő földterület (pl. szántó, gyep, ültetvény, erdő stb). Egy fizikai blokkban általában több mezőgazdasági parcella van, és területét több gazdálkodó is művelheti. A blokkok országosan egyedi azonosítóval [„de miért ez a kód”] vannak ellátva, melynek segítségével azonnal kideríthető az összes olyan adat, ami egy blokkra vonatkozik (pl. hol helyezkedik el, mekkora a területe stb.).” (további részletek)

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

A szomszéd fűje mindig zöldebb…

2015. március 09.

Címkék: közösség, kertészet, program

Minden szakma kulcsa szerintem az életünk végéig tanulás. Csak így lehetünk mindig naprakész, jól felkészült szakemberek, legyen bármelyik szakmáról is szó.

A folyamatos tájékozódás érdekében, én nemcsak a hazai szaksajtót igyekszem nyomon követni, hanem a külföldi újdonságokat is folyamatosan figyelem. Ennek ellenére, a napokban egy olyan mozgalomról értesültem, amiről még sosem hallottam.

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

A precíziós gazdálkodás, a gyümölcs kertész szemével

2015. március 06.

A precíziós gazdálkodás, egyszerűen kifejezve, hétköznapi nyelvre fordítva, nem jelent mást, mint az okszerűséget. A precíziós gazdálkodás eszközei és megoldásai lehetőséget kínálnak nekünk, gazdálkodóknak, hogy döntéseinket, bizonyos mérésekkel, kimutatásokkal alátámasztva, még inkább okszerűen hozhassuk meg.

Sokat hallottam ezt a kifejezést, a növényorvos képzésem során. Az okszerű növényvédelem is egy olyan alapelv, amit minden gazdálkodó szem előtt tart, annak érdekében, hogy egészséges élelmiszert termeljen, a feltétlenül szükséges gazdasági ráfordítások árán.

Teljes cikk

Molnár András

Agrárközgazdasági kutató

Hogyan lehet összeadni az almát a körtével?

2015. március 04.

Címkék: támogatás, egyenértészámítás

A blog olvasói többször olvashatták, hogy az idei év több jelentős változást hoz az agrártámogatások területén, amely kapcsán több információs kiadvány is segíti a gazdálkodók tájékoztatását.

Az egyik ilyen kiadványt lapozgatva azon ritka esetbe botlottam, amikor két egymáshoz nagyon hasonló egyenértékrendszer is megjelent egy helyen. El is tűnődtem, hogy vajon mennyire ismertek ezek a rendszerek?

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

Az eleven szülő hatlábú

2015. március 01.

Címkék: növényvédelem, alma-levéltetű

Lassan itt a tavasz, ébrednek a növényeink. A növények mellett pedig azok az élőlények is, akik a növényekkel táplálkoznak. Ha a frissen kihajtott alma levelén pirosló foltokat látunk, ami sokszor ragad és deformálódik, biztosak lehetünk benne, hogy a közönséges levélpirosító alma-levéltetű sikerrel átvészelte a telet.

Ez a levéltetű faj tojás alakban vészeli át a telet, a növény védettebb fás részein. A tavasz érkeztével, ahogy az időjárás javul, és emelkedik a hőmérséklet, ébrednek a „tojáslakók”. Mindezt persze, a sok ezer éves genetika úgy időzíti, hogy mire az idei év levéltetű populáció fejlődésnek indul, legyen megfelelő mennyiségű táplálék is, azaz alma hajtás. Ez az igazi evolúció.

Teljes cikk

Székely Erika

Vidékfejlesztési szakértő

Ki veszi át a stafétát?

2015. február 26.

Címkék: mezőgazdaság, nemzedékváltás, birtokszerkezet

Évekkel ezelőtt volt olyan szerencsém egy olyan kutatást vezetni, amelynek témáját a mezőgazdaságban tapasztalható, „elöregedő” gazdálkodói társadalom egyre nagyobb előrevetülő problémája adta. A téma indításakor emlékszem számos kérdés merült fel bennem, amire válaszokat szerettem volna adni, végül három alapvető kérdést hagytam a „kalapban”. Ezek a „Kinek?” „Mikor?” és „Hogyan?” kérdések.

A vizsgálatot a gazdatársadalom akkori illetve a korábbi évek korstruktúrájával és azok összehasonlításával kezdtem. Bár a statisztikai adatokból csak óvatos következtetéseket vonhatunk le, azt viszonylagos biztonsággal megállapíthattam, hogy miközben tíz év alatt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók száma majdnem megfeleződött, a fiatalabb korosztályba tartozó gazdálkodók esetében ez a csökkenés jóval nagyobb mértékű volt.

Teljes cikk

Molnár András

Agrárközgazdasági kutató

A kedvezőtlen adottságú területek [KAT] új lehatárolása

2015. február 24.

Címkék: támogatás, közvetlen támogatás, KAT

A mezőgazdasági tevékenységet folytatók több olyan vidékfejlesztési támogatással is találkozhatnak, amely esetében valamilyen előzetes lehatárolás határozza meg, hogy az adott jogcím egy-egy területen igényelhető-e vagy sem. Ezek közül talán a legismertebb ilyen lehatárolást a kedvezőtlen adottságú területek jelentik, amely mostanáig két kategóriát foglalt magában: egyrészt a kedvezőtlen jövedelmezőséggel jellemezhető területeket (talaj alacsony termőértékű, gazdálkodási jövedelem átlag alatti, népsűrűség alacsony) [19.cikk], másrészt a különleges természeti hátrányok sújtotta területek (talajdegradáció, kedvezőtlen vízháztartás) [20. cikk].

Ezek a lehatárolásokat minden tagország EU ajánlások alapján készítette el, mégis akkora mozgástér volt az egyes tagországok kezében, hogy a gyakorlatban a nemzeti preferenciákhoz igazították a lehatárolást. Ez azt eredményezte, hogy akadtak tagországok, amelyeknél viszonylag kis területre koncentrálódtak az elérhető források, amely egyben nagyobb fajlagos támogatással párosul, míg máshol szélesebb körben terítették a támogatást.

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

Ki a legjobb barátunk?

2015. február 23.

Vigyáznunk kell rájuk. Minden egyéb szempontot, legyen az gazdasági vagy éppen termesztéstechnológiai, felülírja az az aranyszabály, hogy óvjuk életüket. Igen, ők a MÉHEK, illetve egyéb megporzást segítő rovarok. A méhek a legjobb barátaink, akik megóvása mindannyiunk érdeke. Nemcsak a termesztőké, hanem a fogyasztóké is.

Nekünk kertészeknek, nagyon sok múlik a méhek munkáján. Méhekre persze elsősorban akkor van szükségünk, amikor nem öntermékeny, szélporozta növényeket termesztünk. Mégis fontos itt megjegyeznünk, hogy az öntermékeny növények esetében is, amennyiben annak virága vonzza a méheket, mozgásuk és munkájuk segíti a virágok megtermékenyítését, így növekedhet a termés mennyisége és javulhat a termés minősége. Egy friss tanulmány szerint, kutatók azt mutatták ki, hogy a szamóca termés minőség javulását hozhatja, hogy ha méhek látogatják a területet.

Teljes cikk