Tószegi-Faggyas Katalin

Vidékfejlesztési szakértő

Közvetlenül a termelőtől

2014. december 11.

Címkék: termelői piac

Az utóbbi években gombamód szaporodnak a termelői piacok, számuk a 200-at is eléri már, de a médiában is egyre többször hallani az egészséges alapanyagokról, termelői termékekről, a tudatos élelmiszerválasztás jelentőségéről. De valójában átalakulnak a fogyasztói igények, vagy csak trenddé válik a minőségibb alapanyagválasztás?

Évekkel ezelőtt kezdtem vásárokra, piacokra járni, először csak szakmai érdeklődés miatt, aztán egyre inkább felfedeztem, hogy milyen sok új élményt tud adni, ha közvetlenül a termelőtől vásárolok. Nemcsak azért, mert újra felfedeztem azokat az ízeket, amiket a nagymamám konyhájában vagy a kertjében kóstoltam, hanem azért is mert a vásárlás egyúttal élménnyé és programmá is vált, és nemcsak lekapkodtam a termékeket egy áruház polcairól.

Teljes cikk

Molnár András

Agrárközgazdasági kutató

A bárányok miért hallgatnak?

2014. december 09.

Címkék: támogatás, juhtenyésztés, bárány

Az idei Szent Vendel napon a szentendrei Skanzen jóvoltából – ahova idén már csak egy hétvégén van lehetőség kilátogatni! – volt szerencsém személyes élményeket szerezni a juhterelés szépségéről és egyben nehézségéről is. Az igen barátságtalan idő ellenére így is szép számú közönség jött össze, amely feledhetetlen élménnyel gazdagodott, köszönhetően az eltérő habitusú „juhász” kutyáknak és „juhászoknak”. Az idézőjelet az indokolja, hogy a négy kutya közül egy Budapesten tölti hétköznapjait, míg a terelők közül egyikük csak a terelés apropóján tart juhot.

Teljes cikk

Palakovics Szilvia

Agrárpolitikai Szakértő

Kötelező környezetvédelem? – zöldítés I.

2014. december 08.

Címkék: támogatás, zöldítés

A gazda valóban felelősséggel tartozik a társadalomnak az általa művelt földért? A rendben tartott árok, sövénnyel elválasztott táblák csak praktikus célokat szolgálnak, vagy környezetileg, mi több, esztétikailag is hasznosak?

Többek között ezeken a kérdéseken gondolkodtam el a minap, mikor Ausztriában jártam. Az autóút mentén hosszasan szemléltem a mérnöki pontossággal megművelt parcellákat, az út mentén húzódó, gyönyörűen karbantartott árkokat, valamint a táblák szegélyeit, amelyeken gyomnak még csak nyoma sem látszódott. Milyen lelkiismeretesek errefelé a gazdák – gondoltam, majd felötlött bennem, hogy talán ebben nem is csak a méltán híres osztrák környezettudatosság és a németes precizitás a főszereplő, de könnyen lehet, hogy az osztrák agrárpolitikai szabályozás is ebbe az irányba hat.

Magyarországon miért nem ez a jellemző? Miért látni elgazosodott táblaszegélyeket, a nem karbantartott árkok miatt belvizes területeket? És vajon mi lenne a helyes út, hogy ezt elérjük, a gazdálkodók hozzáállásának, gondolkodásmódjának megváltoztatása, vagy a törvényi út? Talán ezek a kérdések fogalmazódhattak meg a brüsszeli bürokraták fejében is, mikor az ún. zöldítés szabályrendszerét megalkották. A zöldítésről majd egy következő bejegyzésben írok, egyelőre elöljáróban csak annyit mondanék, hogy 2015-től a gazdálkodóknak kötelező lesz többek között bizonyos mértékű környezeti szempontból hasznos tájelemekkel, növényekkel, területekkel rendelkezniük ahhoz, hogy a hektáronkénti támogatásuk egy jelentős részére szert tehessenek. Ezek lehetnek pl. árkok, táblaszegélyek, fasorok, kisebb tavak, facsoportok, sövények, fás sávok…

Azt hiszem, a fenti kérdésre egyértelműen az a válasz, hogy mindkét eszközzel elő kellene segíteni, hogy a gazdálkodók az általuk művelt területet a lehető legnagyobb gonddal műveljék, úgy, hogy közben odafigyelnek a talaj tápanyagkészletének megőrzésére, valamint a környező élővilág megőrzésére is. Bizonyára ismerik a mondást, miszerint a Földet nem a szüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól béreljük. Ez a termőföldre is igaz. Több mint hétmilliárdan élünk a Földön, az egyre növekvő élelmiszerszükségletet úgy kell kielégítenünk, hogy környezet adta lehetőségek kiaknázása, vagyis az emberiség igényeinek teljesítése közben odafigyelünk az élővilág más szereplőinek szükségleteire is. Növekvő élelmiszer-előállítást csak a termőterületek növelésével, vagy a hatékonyság javítása által a hozam növelésével lehetne elérni. Mindkettő kedvezőtlen lehet a környezetre nézve, hiszen a termőterületek növelése a vadon élő állatok élőhelyének elvesztésével és az állat-, és növényfajok sokszínűségének csökkenésével járna, míg a hektáronkénti hozam növelése általában a termőföld szélsőséges kihasználását, a talaj tápanyag-tartalmányak elszegényedését eredményezi.

Bármennyire is feleslegesnek tűnnek a jövőre bevezetendő intézkedések a gazdálkodók többségének, mégis bizonyos szinten érthető a brüsszeli szándék, miszerint a mezőgazdaságnak jobban kell reflektálnia a környezetvédelemre és takarékosabban kell bánnia a rendelkezésre álló termőföldekkel, úgy hogy az élővilágnak is teret enged. Brüsszel számára jogi eszközök állnak rendelkezésre ennek elérésére, így ők rendeletben írják elő mindezt, a szemléletváltás már a tagországok feladata lenne.

Az osztrák kirándulás alkalmával azt is megértettem, hogy a javarészt irodában ülő, a természetbe csak hétvégi kirándulások alkalmával ellátogató bürokraták miért éppen a takaros árkokban, a hosszú, szabályos fasorokban és a táblákat elválasztó szabályos sövényekben látták ennek elérési módját. A laikus számára szemet gyönyörködtető és esztétikai élményt jelent egy ilyen szépen karbantartott szántó, így nem véletlen, hogy a környezet és a gazdálkodás harmóniáját elsőre ebben látták megvalósulni. Egy szép fasor, amelyen madarak fészkelnek, egy zöld sövény, amiben nyuszika bújik meg… Hát nem gyönyörű? És azért lássuk be, valóban van környezeti haszna.

Laikusként én is remélem, hogy a zöldítés révén Magyarországon is javul majd a mezőgazdasági táj képe, szakmabeliként viszont azt is látom, hogy ezért a gazdálkodóknak nem kevés nehézséggel kell megküzdeniük.

Teljes cikk

Juhász Anikó

Kutatás-fejlesztési referens

Polgár-paraszt barátság, avagy lehet szíve egy kutatónak?

2014. december 07.

Az elmúlt években nem csak a kutatói munka haszna körül éreztem sokszor kérdőjeleket másokban, hanem rendszeresen felmerült, hogy van-e értelme a kedvenc témámnak, a kistermelői közvetlen értékesítésnek, úgy egyáltalán.

Most kivételesen egy kicsit messziről fogok indulni, bár a főnököm szerint mindig ezt teszem… Szóval az én szakmámnak is, mint gondolom, az Önökének is vannak alapszabályai, amolyan etikai normái. Az egyik legfontosabb az, hogy a kutatásnak objektívnek kell lennie, a probléma felvetésétől a megoldáshoz vezető út megtervezésén át az eredmény átadásáig.

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

Növényvédelem I. - Mit csinál egy növényorvos?

2014. december 05.

Címkék: növényvédelmi előrejelzés, kórokozó, növényvédelem, kártevő, növényorvos

Növényeinket gyógyítja. Pontosabb megfogalmazás inkább az, hogy megelőzi a bajt. Mégpedig okszerű növényvédelmi eljárásokkal.

Mit jelent az okszerű növényvédelem fogalma? A leginkább megfelelő készítménnyel, a tökéletes időpontban azt a növényi részt kell kezelni, ahol a károsító előfordulhat vagy már előfordul.

Teljes cikk

Rezneki Rita

Agrár-környezetvédelmi szakértő

AgrárTájképzés

2014. december 04.

Miért lett az adott táj olyan, mint amilyennek ma ismerjük, mi befolyásolta leginkább? A válasz erre a kérdésre természetesen a legtöbbször ez volt: az ember.

Egy maroknyian, fiatalok összeültünk a minap, mert valamiképpen folytatni szeretnénk azt, az előttünk járók által nemrég abbahagyott hagyományt, hogy egy „terep-konferencia” (MÉTA-túra) szervezésén keresztül nemcsak Magyarország növényzetét ismerjük meg egy-egy kiemelt, botanikailag érdekes helyen, hanem egy-egy kirándulás alkalmával átfogóan lássunk egy egész tájegységet.

Teljes cikk



Molnár András

Agrárközgazdasági kutató

Szeretnék szántani...

2014. november 29.

Címkék: mezőgazdaság, talaj, talajművelés, növénytermesztés

Az őszi határban járva egyre gyakrabban találkozhatunk látszólag elhagyottnak tűnő, nem szántott táblákkal. Ennek oka azonban a legtöbb esetben nem a gazda hanyagsága, hanem a „hagyományos” szántás vagy talajforgatás alkalmazása helyett talajkímélő - a csökkentett bolygatás (talajlazítás) vagy akár bolygatás nélküli - művelés alkalmazása.

Ezen művelésmódok terjedésnek több oka is van, de mielőtt erre rátérnénk, érdemes összefoglalni miben is rejlik a talaj fontossága.

Teljes cikk

A mezőgazdaság „marginális” szerepe

2014. november 28.

Címkék: agrárium, GDP, mezőgazdaság, hatékonyság

Papp Gergely

Agrárgazdasági szakértő

Az iskolában azt tanítják a gyerekeknek, hogy a modern világunkban a mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül folyamatosan visszaszorulóban van. Azért mi agrárosok kicsit másképp látjuk ugyanezt a kérdést.

Az iskolában azt tanítják a gyerekeknek, hogy a modern világunkban a mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül folyamatosan visszaszorulóban van. A GDP termelésnek alig néhány százaléka köthető az agráriumhoz, ezért a gazdasági fejlődés, a növekedés szempontjából gyakorlatilag lényegtelen a szerepe. Azért mi agrárosok kicsit másképp látjuk ugyanezt a kérdést. És az elmúlt 5 év történései is mást mutatnak.

Teljes cikk