A tegnapi nap abban a szerencsében volt részem, hogy személyesen is jelen lehettem hazánk egyik legkorszerűbb keltető üzemének ünnepélyes átadásán, amelyet az üzem rövid működés közbeni megtekintése zárt, aminek egy-két érdekességét szeretném most megosztani.


 

Mit takar a korszerűség? Az üzem korábbi kapacitását úgy tudták megduplázni, hogy ehhez 25%-al több munkaerőre és változatlan energiamennyiségre van szükség. A „túra” egy alapos bemosakodással és tetőtől talpig steril védőruházatba öltözéssel kezdődött. A higiénia mindenek előtt!

A létesítmény folyamatos és tökéletes tisztasága alapvető záloga a sikeres keltetésnek és itt nem egy-két tojásos fészakaljról van szó, hogy legyinteni lehetne, hogy nem baj, van másik. A beérkező tojásokat minden esetben fertőtlenítik, csak ezt követően mehet a hűtőkamrába vagy azonnal az előkeltetőbe. Mivel a keltetéshez hő kell, ezért az előkeltetés során fontos cél a tér minél jobb kihasználása, azaz egységnyi területre minél több tojás kerüljön. A régi keltetők esetében egyszerű hálóként helyezkedtek el a tojások, azonban a mai korszerű keltetők esetében méhsejt alakba kerülnek a tojások a tálcára, amelynek köszönhetően közel 10%-al javul a helykihasználás. A másik érdekes eszköz egy vákumos „robotkar”, amelynek segítségével egy mozdulattal lehet 12 tojást kiemelni és áthelyezni egyik tálcáról a másikra. Erre szükség is van, hiszen egy-egy szekrénybe 100 000-nél is több tojás kerül! Az előkeltető terem szerverparkot idéző. A szekrények szabályozását természetesen számítógépek végzik, és minden befolyásoló paramétert folyamatosan szenzorok mérnek. A gondos tyúkanyót a tálcák meghatározott időnként való forgatása imitálja. A szakemberek fajtára kalibrált programokat futtatnak, ahol gyakran fél fokos hőmérséklet különbség is döntő lehet a kelési arányhoz.

A tojások a 19. nap végén kerülnek át a bújtatóterem, azonban ezt megelőzően egyrészt kiszűrik a véres és terméketlen tojásokat másrészt immunizálják őket. Felmerülhet a kérdés, hogy miért melengetik a terméketlen tojásokat több mint két hétig! Jelenleg nem rendelkeznek megfelelő kapacitású olyan készülékkel, amely még a kezdeti szakaszban kiválaszthatná a terméketlen tojásokat. Erre a 19. nap után kerül sor, amikor is átvilágítják a tojásokat.

A bújtatóban jönnek világra a csibék, és mivel nem egyszerre jönnek világra, ezért a korán kelőknek akár egy napot is várnia kell a később kelőkre. Ezt követően újabb immunizáláson esnek keresztül, mielőtt kiszállításra kerülnek. Talán meglepő, de a csibék akár 2-3 napot is kibírnak a tojásból magukba szívott energiával, de jellemzően a kelés napján kiszállítják őket. És itt ért a másik meglepetés: Mit gondolnak milyen messzire utaznak a naposcsibék? Az üzem legtávolabbi célországa Moldávia, azaz több mint 1000 km is utaznak!

Ez is mezőgazdaság, csak egy kicsit másképp!