A savanyú termesztő közeg dézsás termesztéssel, és egyéb talaj kezelési technikákkal még meg is oldható, de nem igazán költséghatékony. A másik tényező, ami az áfonya termesztéséhez kell, az a hűvösebb klíma, ami hazánk bizonyos területein azért még adott. Mégsem tartozik a kék áfonya a hazai bogyósgyümölcs termesztés sikerágazatai közé, kék áfonya ültetvény csak nagyon kis méretben található meg itthon.


 

Ennek ellenére mégis egész évben megtaláljuk az áfonyát a boltok polcain. Amennyire én figyelemmel kísértem, nem is akárhonnan, nagyon messziről, Chiléből érkezik, elsősorban Európa téli időszakában a kék áfonya. Nyáron, amikor az északi féltekén zajlik a kék áfonya betakarítása, akkor találhatunk osztrák, német, de elsősorban lengyel, esetleg román származású áfonyát is a piacokon.

Nemcsak mi magyarok, hanem az Európai Unió többi tagállama is kedveli az áfonyát. A Német Agrármarketing Intézet (AMI) számításai alapján a déli félteke felkészült arra, hogy Európába is megfelelő minőségű és mennyiségű áfonyát szállítson a téli időszakban. Az AMI számításai alapján, 2015/2016-os szezonban Argentína 18.300-19.000 tonna közötti mennyiséget fog exportálni csak a német piacra, ami 10%-kal több, mint a tavalyi (16.232tonna).

A növekvő export nem meglepő, hiszen a németországi áfonya fogyasztás évről-évre növekszik. Az AMI vizsgálatai alapján 2006-ban 8000 tonna alatt maradt az értékesített áfonya mennyisége, míg ez az érték 2014-ben már 24.000 tonna felett volt. Ennek az igénynek, Németország 2014-ben 50%-át volt képes határain belül előállítani.

Az áfonya hasznos az emberi szervezet számára és azzal már igen sokat teszünk az egészségünkért, ha áfonyát, és egyéb piros, vagy sötét színű, magas antioxidáns tartalmú gyümölcsöket fogyasztunk, lehetőség szerint frissen. Az áfonya rendkívül jó beltartalmi értékekkel rendelkezik. A gyümölcs gazdag festékanyagokban, vitaminokban és ásványi sókban. Beltartalmi összetevőit László és Porpáczy (1985) elemezte hazai körülmények között is. Szárazanyagból 13,75%-ot, cukorból 6,97%-ot, savból 0,71%-ot, cserzőanyagból 0,17%-ot tartalmaz. A vitaminok közül tartalmaz C-vitamint, B1-vitamint és B2-vitamint is.

Ez alapján nem is meglepő, hogy az áfonya fogyasztás emelkedése nemcsak Németországban, hanem az egész világon megfigyelhető. Nemcsak a friss áfonya fogyasztása mutat emelkedő tendenciát, hanem az áfonyát tartalmazó késztermékek is folyamatos bővülést mutatnak. Ezzel párhuzamosan növekszik az áfonya termesztő felület is világszerte. Csak egyetlen országot kiemelve, Peru jelenleg 1.700 hektáron termel kék áfonyát, de 3 éven belül 5000 hektárra szeretné növelni a felületet. Peru 2012-ben 47 tonna kék áfonyát exportált, 2 évvel később 2014-ben pedig már 2.850 tonna volt a kék áfonya exportált mennyisége.

Ez az írás egy fajta ízelítő volt az áfonya termesztés helyzetéről. Mivel hétvégi piacozóként tisztában vagyok vele, hogy a fogyasztók mennyire keresik az áfonyát, de leginkább a hazai áfonyát, tervezem a következő áfonyás blog megírását. Abban az írásomban, a természet adta lehetőségeinket és korlátainkat fogom összefoglalni az áfonya termesztés kapcsán. Miért nem lehet, vagy mégis hogyan lehet?!