Nagyrédén, ahol korábban 80 hektár málna volt, Fertődi zamatost és Malling Exploitot termeltek az emberek, amit a nagyrédei hűtőház fel is dolgozott, és fagyasztott málnaként értékesített Európa szerte. Ebből adódóan mindig nagyon érdekelt, engem, mint nagyrédei kertészt, hogyan is működhet az east mallingi kutatóintézet.


 

A napokban egy konferencián volt szerencsém meghallgatni hogyan zajlik a munka East Mallingban. A konferencia, ahol részt vettem elsősorban a szamóca termesztéssel foglalkozott, így a kutatóintézet szamóca nemesítési munkáját mutatta be az angliai szakember.

Angliában 5000 hektáron termelnek szamócát, amelyről 76.000 tonna termés kerül betakarításra. Intenzív technológiát alkalmaznak 90%-a fólia alatt van, és van 200 hektár üvegházi termesztés is. Az alkalmazott technológia egyik oka a helyi időjárás.

Ezekhez a körülményekhez alkalmazkodva végzik a munkájukat az east mallingi kutatók is. Az intézet nem csak új fajták nemesítésével foglalkozik, hanem palántatermesztéssel is. Évente közel 300 millió darab palántát adnak el világszerte Dél-Koreától egészen Észak-Amerikáig.

A szamóca fajták nemesítése 1983 óta zajlik. 1988 óra 39 új fajtát hoztak létre és jelentettek be az east mallingi kutatók. 2008-ban létrehozták az East Malling Strawberry Breading Clubot (EMSBC) is. A klubot a privát és a közszféra szereplői közösen alapították, hogy olyan új fajták kerüljenek a piacra, amelyek megfelelnek a folyamatosan változó piaci kihívásoknak.

A nemesítéshez kapcsolódó kutatói munka nehézségeit és kihívásait a következő arányok nagyon jól mutatják. Az angliai kutatóintézetben évente 13.000 darab keresztezést végeznek el, és 30.000 magoncot vonnak vizsgálat alá. Ezekből a vizsgálatokból és kutatási munkából évente 2-3 fajta kerül kiválasztásra, de egy-egy végleges, bejelentett fajta létrehozása kb. 10 év munkát igényel. Hiszen egy-egy évben kiemelnek 2-3 fajtát az összesből, amelyet aztán a véglegesítés előtt még további tesztelések alá vetnek.

A kiválasztási folyamat is igen bonyolult, az angliai intézetben 25 féle célkitűzést tartanak szem előtt, amikor a fajták szelekcióját végzik. Egy szempont lehet példaként az érési szezon megnyújtása, az egy növényen belüli virágzatok kialakulásának a száma, de a nemesítők igyekeznek a klímaváltozás okozta időjárás változásokhoz is alkalmazkodó fajtákat létrehozni. Nagyon fontos nemesítési cél a növény betegségeknek való ellenállása, a magas termésmennyiség, de az összes termésből az 1. osztályú termések magas aránya is.

A konferencián több olyan fajtát is kiemeltek, amely koraiságának köszönhetően hazánkban is perspektivikus lehet. Annak ellenére, hogy az angliai és a magyar klíma nagyon különbözik, a Malling Exploit málnafajta is nagyon sikeresen termeszthető hazánkban. Erre a tapasztalatra alapozva, úgy gondolom, hogy az angliai szamócafajták is sikeresen termesztésbe vonhatók.

Vannak igen ígéretesnek tűnő korai szamóca fajták, mint a Malling sunrise, az Elegance, Vibrant és a Malling Centenary is, amelyek kiváló tulajdonságai miatt, itthon is perspektivikusak lehetnének.

Az ún. kis kultúráknak, mint a szamóca is, az a hátrányuk, hogy kis területüknél fogva, kevésbé számolnak velük a mezőgazdasági beszállító cégek. A kis kultúrás növényeket csak kis felületen termesztik a magyar gazdák, így kevésbé érdemes pl. növényvédőszereket ezekre az ágazatokra engedélyeztetni, hiszen az soha, vagy csak nagyon sok idő múlva térülne meg, az adott beszállítónak. Hasonlóan van ez a fajták terén is. Sajnos a nemesítők, vagy a faiskolák, csak nagyon ritkán végeznek el olyan vizsgálatokat, amelyek célja, a külföldi fajták, hazai körülményekhez való alkalmazkodásának vizsgálata.

A mi gazdaságunkban ezt úgy oldjuk meg, hogy, egy-egy ígéretesnek tűnő szamóca fajtát mi magunk vizsgálunk meg. Ez általában úgy zajlik, hogy saját ültetvényünkbe, egy kísérlet keretében, fajtánként 50-100 növényt ültetünk el, és 1-2 évig megfigyelve azokat, igyekszünk megítélni, hogy nagyobb felületen hogyan viselkedne, illetve teljesítene az adott fajta. Ez alapvetően egy nagyon érdekes és izgalmas tevékenység, azonban nagyon idő, és ráfordítás igényes. Mindemellett ezekkel a saját kísérleteinkkel csak a legújabb piaci trendek lekövetésére vagyunk képesek, hiszen amikor nálunk kiderül egy szamóca fajtáról, hogy jól teljesít saját körülményeink között, már van a piacon több olyan új fajta is, ami lehet, hogy az általunk megvizsgáltaknál még jobb eredményeket hozna.

Ezáltal a kertész nemcsak a növényekhez ért nagyon, hanem egy kicsit a kutatáshoz is. Ez a mi szerencsénk. A kis kultúrás növényeket termesztők szerencséje.