Ez így volt régen is, ma is. Ami talán változott, hogy „kint” ránk is kíváncsiak és arra, amit elértünk, mert hiszik, hogy abból Ők is tanulhatnak. Saját benyomásaim alapján egyre inkább az a meglátásom, hogy míg korábban a tapasztalatszerzés, ma a tapasztalat-megosztás a módi.


 

Egy külföldi eseményen, projektben való részvétel feltétele ugyanakkor az idegennyelv-tudás, e nélkül nem megy. Ez így volt korábban is, bár, manapság talán egy picit könnyebb a dolgunk: már nem kell több nyelven is beszélnünk, elég legalább „csak” angolul megtanulnunk. Hiszen a nemzetközi kommunikációban egyre inkább ennek a nyelvnek a használata terjed, kezd általánossá válni.

Az EU-ban ugyanis, annak ellenére, hogy 24 hivatalos nyelv van, tengernyi a dokumentum, a találkozó. A kiállításokon, konferenciákon eleve limitáltan van lehetőség saját nyelven tolmácsolást igénybe venni, és sok esetben még a dokumentumok lefordítására sincs kapacitás, pénz… idő.

Abba az irányba haladunk tehát, hogy mindenki, aki rá akar látni a nemzetközi aktualitásokra a maguk teljességében, esetleg egyes folyamatokra szeretné, hogy ráhatása is lehessen, elmondhassa a véleményét, legalább angolul tudnia kell (gondoljunk csak a legegyszerűbb példára: Interneten keresztül is angolul szerezhetjük a legtöbb információt a Magyarországon kívüli világról, kommunikálhatunk külföldiekkel). Erőltessük tehát magunkat és gyerekeinket is az angol nyelv elsajátítására. Különösen gyerekeink esetén ugyanis a nyelvismeret már az élet egyéb területein is kezd általános elvárássá válni. Aki nem beszéli az angolt, számára ez egyre komolyabb versenyhátrányt jelent.

EIP-AGRI. Nemzetközi tapasztalatcsere lehetőségek

Előző bejegyzéseimben az EIP-AGRI fókuszcsoportjairól írtam. Ez „egy” lehetőség a külföldi tapasztalatcserére, de ezen kívül még számos adódik. Maga az EIP-AGRI Service Point-ja is több egyéb lehetőséggel szolgál (évente két 80 fős műhelymunka, és egy 150 fős szeminárium), de ezeken kívül is sok más EU-szintű esemény kínálkozik.

Például április 1-ig lehetett jelentkezni egy szófiai szemináriumra, ahol a gazdaságokban keletkező megannyi adat megfelelő hasznosítását célul kitűző új üzleti modellekről lesz diskurzus. Vagy, május 13-ig lehet jelentkezni egy bécsi műhelymunkára, amelyen a tervek szerint az erdők multi-funkcionalitásából adódó új ellátási lánc lehetőségekről osztják majd meg a tapasztalatokat a résztvevők.

Az aktuális lehetőségekről a NAK is tájékoztatást ad a hírlevelein keresztül, de akik saját maguk is böngésznének az EIP-AGRI eseményei, illetve egyéb – éppen érdekes témákat boncolgató – rendezvények között, az alábbi két linken tudnak tájékozódni:
https://ec.europa.eu/eip/agriculture/en/content/seminars
https://ec.europa.eu/eip/agriculture/en/news-events/events/european-calendar

Mindenki szeretne többet tudni a másik országának fejlesztéseiről, majd a hallottakat hazavinni. Amiből persze adódik, hogy az az igazságos, ha mi is beszélünk a hazai helyzetről, mert igenis van, amit mi tudunk jobban, vagy legalább részben jobban.

Menjünk tehát „ki”. Tanuljunk. Ugyanakkor osszuk is meg, amink van, amit tudunk, ne féltsük az információt a másiktól. Így juthatunk előbbre mindannyian.