A járványügyi előírásoknak megfelelően bevezetett intézkedések következtében a leginkább érintett Dél-kelet magyarországi területeken gyakorlatilag megbénult a baromfitartás és -feldolgozás. Főleg a vízi szárnyas termékpálya szereplői a szokásos termelés töredékét képesek csak előállítani.


Az állattartó telepek felmérése megtörtént, a közvetlen gazdasági károk megtérítése a jogszabály alapján megkezdődött, a kifizetések folyamatban vannak. Ez azt jelenti, hogy azok az üzemek, akik közvetlenül érintettek a járványban ott az állam kártérítést fizet a gazdálkodónak.

Ezért most talán a legfontosabb kérdés, hogy azok az üzemek, akik nem közvetlenül érintettek, de gazdaságilag szempontból egyértelműen érzik a hatását a madárinfluenzának, azoknak hogyan lehetne segíteni. Jelenleg a legsúlyosabb helyzetben a területi szempontból érintett vágó és feldolgozó üzemek vannak. Az üzemek állnak, alapanyag hiányában sem vágó, sem feldolgozó tevékenységet nem folytatnak. Az üzemekben folyó termelési folyamatok és munkaköri feladatok adottságaiból fakadóan nagyon magas az élőmunka igény. Emiatt nagyon magasak a dolgozói létszámok, termelés és árbevétel hiányában a vállalkozások ezt hosszú távon képtelenek fenntartani. A dolgozók egy részét szabadságra küldik, de ez csak rövid időre jelenthet megoldást.

Ágazati információk szerint a vágó és feldolgozó üzemek néhány héten belül dolgozóik jelentős részét kénytelenek lesznek elbocsátani, ami szintén komoly költséggel jár. A munkahelyek és az üzemek működőképességének megtartása kiemelten fontos a járvány utáni időkre gondolva. A madárinfluenza már eddig is súlyos károkat okozott a magyar gazdaságnak, a működőképesség elvesztése pedig akár a piacok elvesztésének kockázatával járhat.

Újratelepítésre csak az elhullott, illetve leölt állatok elszállítása és megsemmisítése, valamint a telepek teljes vírusmentességének ellenőrzése és a korlátozások feloldása után 21 nappal kerülhet sor. Ennek következtében - ha nem lesz az adott körzetekben újabb kitörés - a telepek újratelepítése legkorábban néhány hét múlva kezdődhet meg. Csak ezt követően, pecsenye kacsa esetében 11 hét, hízott kacsa esetében 18-19 hét, hízott liba esetében 15 hét elteltével lehet először vágással, illetve feldolgozással számolni.

Nemrégiben újabb két megyében (Győr-Moson-Sopron, Veszprém) mutatták ki a kórokozót, így a probléma tovább növekedett. A járványügyi hatóság egyelőre még óvatos becslést sem mondott az állományok újratelepítésére vonatkozóan.

A sajtóhírek alapján a madárinfluenza járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Magyarország hivatalosan is kéri az Európai Bizottság válságtámogatását, mivel az uniós szabályok alapján egészségügyi vagy járványügyi szempontból indokolt esetekben be lehet avatkozni a belső piac működésébe és különleges, egyedi válságintézkedéseket hozhat az Európai Bizottság. Magyarország most ennek a mechanizmusnak az alkalmazását kéri a bizottságtól. A csekély összegű támogatások alkalmazása rövidtávon a probléma közeljövőben történő megoldása esetén segíthet, amennyiben haladéktalanul döntés születik, és megkezdődik a kifizetés. Elhúzódó válságnál azonban nem ad megoldást, különösen a nagyobb cégek tekintetében.

Az FM, a Baromfi Terméktanács, az érintett cégek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara próbálja keresni a megoldásokat, hogy a „lehető legolcsóbban megússzuk” ezt a válságot. És ez az egyébként az elmúlt évtizedekben sikeres baromfiágazat a jövőben is az lehessen. De az biztos, hogy a közeljövőben arra kell számítani, hogy a libamáj drága lesz. :(