2013-ban találták meg itthon a Nébih munkatársai a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első egyedeit az autópálya pihenőknél, Nyugat-Magyarországon. Mi Kelet-Magyarországon termesztjük a málnát és 3 év elteltével most nálunk is megjelent a károsító. Más Kelet-Magyarországi ültetvényekben már jelen volt korábban is a kártevő, de nálunk az idén, nyár végén ütötte fel a fejét.


A kártevő Japánból származik, Európába 2008-ban találták meg első alkalommal, Spanyolországban. Nem sok idő kellett a kártevőnek, hogy lassan az egész kontinenst meghódítsa. A károsító maga is képes nagy távolságra terjedni, de passzív úton, mi magunk is szálltjuk a göngyöleggel, a járműveinkkel.

A kártevővel kapcsolatos legnagyobb probléma az életmódja, illetve a kártételének módja. A „hagyományos” mindenki által ismert ecetmuslica a romló terméseket képes csak károsítani, míg a foltosszárnyú faj társa a növényen még csak érő félben lévő terméseket károsítja. A védekezés ellene nehéz, hiszen az imágó a termés felületére teszi a tojásait, amelyekből kikelő lárvák azonnal a termésbe rágják magukat. Egy termésben több lárva is károsíthat.

A károsító elsősorban a bogyósgyümölcsöket kedveli, de előfordulhat cseresznyén, almán és körtén is.

Az idei év nyarán ugyan elmaradt a nagy meleg és a légköri aszály, azonban a foltosszárnyú muslica ellen, a szélsőséges meleg időjárás lehet az egyik reményünk. 2013 óta viszonylag lassan terjedt a károsító az országon belül, aminek oka valószínűleg a hazánkban olykor tapasztalható nagy meleg. A károsító inkább a hűvös, csapadékos időjárást kedveli, mint amilyen idén nyáron volt. Éppen ebből adódik, hogy az idén a kártevő nemcsak nálunk, Heves megyében, hanem máshol is jelentős károkat okoz. A kártevő jelenlétét nagyon komolyan kell venni, hiszen az egy málna vagy szamóca ültetvény esetében akár 80-100%-os kár okozására is képes.

Az érzésem személy szerint jelen esetben elég kettős. Egyrészt mint szamócás-málnás gazda nagyon nem várom a jövő évet, amikor kiderül, hogy az idén feltűnő egyedek hogyan vészelik át nálunk a telet, és mikor jelennek majd meg újra. Másrészt viszont mint növényorvos azért kíváncsian várom a jövő szezont, hogy vajon egy meleg, száraz nyári időjárásra hogyan reagál az újonnan megjelenő károsító.