Napjaink talán egyik legellentmondásosabb élelmiszer összetevői az élelmiszeripari adalékanyagok (E-számok). A hazai fogyasztók nemzetközi viszonylatban is komoly aggodalmat éreznek ezekkel az anyagokkal kapcsolatosan.


Az adalékanyagok szigorúan szabályozott anyagok, amelyeket élelmiszerként önmagukban nem fogyasztunk, valamint az élelmiszerekhez technológiai céllal, szándékosan kerülnek hozzáadásra. Az adalékanyagok „megengedhető napi beviteli értékét” szigorú protokoll alapján számítják ki, így azok naponta, hosszú időn át, akár teljes élettartamon keresztül fogyaszthatók érezhető egészségügyi kockázat nélkül. Annak ellenére, hogy az Európai Unióban jelenleg használatban lévő összes élelmiszer adalékanyagot teljes körűen értékeltek és az élelmiszerekben engedélyezett mennyiségükben biztonságosnak tekinthetők, a 2009. január 20. előtt engedélyezett anyagok újraértékelése jelenleg is zajlik. A munka eddigi eredménye alapján három színezék (kinolinsárga, narancssárga FCF, neokokcin) felhasználásának mennyisége korlátozásra került, míg egy a vörös 2G használatát betiltották.

Mindezek után jogos kérdésként merül fel, hogy a hazai fogyasztók miért rangsorolják mégis ezen élelmiszer összetevőket a kockázati listák élére? A fokozott aggodalom egyik oka lehet, hogy táplálkozásunkban csupán az elmúlt néhány évtizedben (kb. két generáció) jelentek meg a magasan feldolgozott élelmiszerek, ezzel együtt a rohanó életvitelhez és a kényelmi szempontokhoz igazodó adalékanyagok. Ennek köszönhetően a fogyasztói ismeret alacsony és bizonytalan az adalékanyagokkal kapcsolatosan. További okként említhető a média negatív hatása, illetve a hiteltelen forrásokból szerzett információk véleménydeformáló következménye, amely nem csupán az adalékanyagokkal kapcsolatos ellenérzetet fokozza, hanem az élelmiszeripari-előállítókkal kapcsolatos bizalmatlanságot is jelentősen növeli. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy a fogyasztók magas vélt aggodalmi szintje nem fedi az adalékanyagok valós kockázatát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kollégái többféle módszer segítségével vizsgálták az egyik leginkább kárhoztatott adalékanyag az aszpartám valós beviteli mennyiségét és arra a következtetésre jutottak, hogy az meg sem közelíti a megállapított határértéket.

Az adalékanyagokkal kapcsolatos bizalom növelésének érdekében elengedhetetlen mind az előállítói mind a fogyasztói oldal tudatos jelenléte. Ennek fényében a hazai élelmiszerekkel és előállítókkal kapcsolatos bizalom fokozása a fogyasztói igényekhez igazodó tudatos élelmiszer-fogyasztást szolgáló minőségtudatos élelmiszer-előállítás támogatása, a tévhitek eloszlatása fogyasztói mind előállítói oldalon, valamint a legújabb kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények előállítói körben történő megismertetése kiemelt prioritású feladatok. Továbbá nem szabad megfeledkeznünk a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás előnyeiről és az egyoldalú táplálkozásban rejlő esetleges egészségkárosító hatások hangsúlyozásáról.