A konferencia előadásai főként az új innovatív megoldásokra (előállítás, csomagolás és biztonsági aspektusok), kiemelt tekintettel a fenntarthatóságra, az élelmiszer veszteségek csökkentésére, valamint a melléktermékek felhasználására koncentráltak.


Ennek fényében a négy napos nemzetközi konferencián több mint 200 regisztrált előadó mutatta be kutatási eredményeit, megállapításait. Az elhangzott előadások alapján elmondható, hogy a nemzetközi kutatóműhelyek kiemelt témaként kezelik az élelmiszer-lánc fenntarthatóságát érintő megoldások vizsgálatát. Aktívan kutatott terület az új, energiahatékony technológiák (pulzáló elektromos térerő, nagy hidrosztatikus nyomás, ultrahang), azok kombinációi alkalmazhatóságának feltárása, valamint az előállítás során keletkező melléktermékek (pl. mosóvizek, tisztítási veszteségek) érdemi felhasználása, visszadolgozása.

Az új technológiai megoldások területén jelentősen kutatott a nagy hidrosztatikus nyomás (HHP), amelyet segítségével például egy spanyol kutatócsoport dinnye állagú alma gerezd terméket készített az idős fogyasztók számára. A pulzáló elektromos térerő (PEF) technológiája a folyékony élelmiszerek (pl. gyümölcslevek) mellett szilárd alapanyagokra is kiválóan alkalmazható. Például a PEF kezelést kapott burgonya vágási felülete simább, így a vágáshoz kisebb energia szükséges. Bő olajban történő sütés során kevesebb olajat vesz fel az alapanyag és a végtermék színe is tetszetősebb. Viszont a technológia korlátjaként kiemelendő az alapanyag hőmérsékletének jelentősége; hideg alapanyagoknál (pl. 0°C körüli cukorrépa) nem alkalmazható. A PEF technológia további ígéretes alkalmazási lehetősége a zöldség gyümölcs pürék kezelése, amely után kedvezőbb lé kihozatal tapasztalható szemben a teljes gyümölcsök kezelésével.

A melléktermékek hasznosítása tekintetében egy kínai kutatócsoport munkáját emelném ki, akik a mandarin konzerv előállítás során keletkező mosóvíz értékes anyagainak (pl. pektin, oligoszacharidok, flavonoidok) visszanyerését oldották meg, illetve kidolgozták a tisztított víz teljes újrahasznosításának metódusát. A témához kapcsolódóan az olasz nemzeti zöldség a paradicsom hámozás utáni héj likopin tartalmának kinyerésének megoldása is bemutatásra került, amelyet élelmiszerek színezésére, dúsítására lehet tovább használni természetes összetevőként.

A konferencia keretében bemutatásra került az egyetem új komplexuma, amelyben a munka az olaszországi élelmiszeripar tagjainak konkrét (teljes élelmiszer-láncot érintő) problémáinak megoldására irányul. Az iparral történő hatékony párbeszéd érdekében a laboratóriumok a legmodernebb berendezésekkel kerültek felszerelésre.

A kutatói oldal után egy helyi zöldség és gyümölcs feldolgozó üzem látogatására is lehetősége nyílt a hallgatóságnak. Az üzemben a paradicsom alapú élelmiszerektől kezdve a gyümölcs italokon, bébi ételeken és zöldségkészítményeken (pl. szószok, pesztók) át számos élelmiszer kerül előállításra. A 100 százalékban családi tulajdonban lévő üzem méltán büszke rá, hogy 99 százalékban a régió alapanyagait hasznosítja (legtávolabbi beszállítójuk 70 km-re található). Az egy százalékba olyan összetevők tartoznak, mint pl. a rizsital különleges alapanyaga, amely Indiából érkezik.

Az egyik legnevesebb európai kutatóműhely a bolognai egyetem munkássága kiváló példa arra, hogy a kutatás és az ipar szoros együttműködése milyen hatékony és gyümölcsöző tud lenni.