Nemzeti statisztikák és felmérések - kiemelt tekintettel a TÉT Platform Egyesület 2016-ban 1019 fő bevonásával végzett reprezentatív vizsgálatainak eredményeire - alapján számos kiegyensúlyozott táplálkozást támogató termékfejlesztési javaslat megfogalmazható. Elsőként nézzük az étkezési zsiradékokat.


Ha a zsírokra gondolunk elsőként a nehéz ételek és a könnyen felszaladó kilók jutnak eszünkbe, holott a zsírok szervezetünk nélkülözhetetlen építőkövei, valamint napi energia-bevitelünk jelentős hányadát (15-30 százalékát) fedezik. Azonban tény, hogy az elfogyasztott zsírok fajtája, mennyisége aránya döntően befolyásolja egészségi állapotunkat. Ha választani kell a sertészsír vagy a napraforgóolaj között, tíz emberből csak három részesíti előnyben az állati eredetű zsiradékot - derül ki a TÉT Platform Egyesület felméréséből. Ezen véleménynek köszönhetően a táplálkozással foglalkozó szakértők évtizedes munkája áll győzelemre, hiszen a múlt század közepén még szinte egyeduralkodó volt az állati zsiradék az étrendünkben. Bár régebben a koleszterin-bevitel csökkentése miatt ajánlották a növényi olajokat és margarinokat, manapság inkább a telített és a telítetlen zsírsavak aránya miatt preferálják azokat a javaslatok. A telítetlen zsírsavak, amelyek legnagyobb mennyiségben a növényi olajokban találhatók meg, kedvező élettani hatásúak, így például hozzájárulnak az ideg- vagy az immunrendszer normális működéséhez is. A növényi zsiradékok preferenciáját a hazai fogyasztási statisztikák is tükrözik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2015-ben az egy főre jutó hazai zsiradékfogyasztás (17,6 kilogramm) legjelentősebb részét a növényi eredetű étolaj/olívaolaj (11 kilogramm/fő) és a margarin (3,7 kilogramm/fő) adta, amelyeket jelentősen lemaradva követnek csak az állati eredetű zsiradékok (1,7 kilogramm/fő), valamint a vaj/vajkrémek (1,1 kilogramm/fő).

A zsiradékok egészséges étrendbe illeszthetőségének fogyasztói értékelése alapján a dobogó első két helyén a növényi olajok és a margarin szerepel, míg az állati eredetű vaj és sertészsír jócskán leszakadva követi azokat. A sertészsír megítélése szerint inkább az „egészségtelen” címkét kapja a fogyasztóknál, ám az átlag érdekes kettősséget rejt. A sertészsír ugyanis úgynevezett megosztó élelmiszernek bizonyult, azaz valaki vagy kedveli – és ez esetben az egészséges étrend részeként gondol rá – vagy nem, és elutasítja, inkább nem is fogyasztja a vele készült ételeket.

Ha élelmiszert vásárolunk, tízből egy embernek nagyon fontos szempont, hogy az alacsony zsírtartalmú legyen, összességében pedig 41 százalékunknak jelent előnyt, ha valamiben kevesebb zsírt találunk. Ez azt is jelenti, hogy hajszálnyival ugyan, de többen figyelnek a zsírtartalomra, szemben a szénhidráttartalommal. A mérsékelt vagy inkább alacsony zsírtartalmú étrendet pedig a megkérdezettek harmada véli egészségesnek.

Látható, hogy a zsiradékok és általában az élelmiszerek zsírtartalma fontos szempont a fogyasztók körében, ennek ellenére napi zsírbevitelünk még mindig jelentős. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) eredményei szerint a férfiak napi energia-bevitelének 38,4, míg a nőkének 37,3 százaléka származik a zsiradékokból, miközben az egészségesnek tartott ajánlás szerint ennek 30 százalék alatt kellene maradnia. A teljes fogyasztás körülbelül 40 százalékát teszik ki közvetlenül a zsiradékok (olajok, margarinok, vaj és egyéb állati zsiradékok), a többi az élelmiszerekben található zsír (főként hús és húskészítmények, valamint tej és tejtermékek) adja.

A zsiradékok bevitelének csökkentése a háztartásokon belül a kevesebb kenőzsiradék és zsírszegény ételkészítési technikák (párolás, grillezés) alkalmazásával valósítható meg, míg az élelmiszeripar a fogyasztói igényekhez alkalmazkodó csökkentett zsír-tartalmú élelmiszerek palettájának növelésén keresztül tud érdemben hozzájárulni a hazai egészségügyi mutatók javulásához.

A növényi zsiradékokat - főként olajokat - felhasználó és/vagy csökkentett zsír-tartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói igényhez illeszkedő élelmiszerek hazai üzletek polcain történő megjelenése, terjedése a vizsgálatok alapján előreláthatóan a célcsoport körében a továbbiakban is kedvező fogadtatásra fog találni.

 

Forrás: TÉT Platform eredményei – Antal Emese és Pilling Róbert