Távolról indítva, de a lényeg, hogy nem mindegy ezért, a tudást is hogyan szerezzük. Vagy a másik oldalról: hogyan adjuk át. Törekednünk kell a hatékonyságra, nem engedhetjük meg magunknak, hogy órákat fecséreljünk el például olyan előadások hallgatására, amelyeknek a végén úgy távozunk: „Hát, ehelyett akadt volna fontosabb dolgom is...”


Sokszor kell előadnom, és mindig igyekszem figyelni arra, hogy legalább egy konkrét üzenetet sikerüljön átadnom a hallgatóságnak. Nem szabad a részletekbe bocsátkozni, sem a megjelenített diákon, sem az elmondottak során. AZ ÜZENET a fontos.

Próbálom ezt a szemléletet átadni a kollégáknak is, bár belátom, mindez nem könnyű akkor, amikor egy jogszabályváltozás, vagy pályázati kiírás egészen pintem-pontom bemutatását várják el. Úgy, hogy az előadás mindeközben élvezetes is legyen, és ne „bealtató”…

Elismerem, van tehát olyan helyzet, amikor nehéz megoldani azt, hogy a hallgatóságot könnyedén tanítsuk, juttassuk új információhoz. Van viszont olyan helyzet, amikor megoldás lehet, ha bevonjuk a hallgatóságot is a történésekbe, például egy-egy kérdéssel, akár szavaztatással, vagy épp tesztet kitöltetve.

Illetve, ha kicsit elvonatkoztatunk a hagyományos előadásoktól... külföldi útjaim során egyre gyakrabban látom például, hogy műhelymunkákat, workshopokat tartanak.

Itthon is kezdenek elterjedni ezek a módszerek, de nem eléggé, legalábbis az agráriummal kapcsolatos tájékoztatókon, rendezvényeken nem tartoznak a bevett struktúrák közé. Holott, a hallgatóság bevonásával, megszólaltatásával őket is gondolkozásra, aktív figyelemre, részvételre késztetjük, így a megosztásra szánt információ, tudás is hatékonyabban rögzül.

A módszerek közötti különbségek pedig számottevőek. Például egy amerikai (Maine állambeli) kutatás szerint míg egy „mezei” előadás 10% alatti, úgy egy csoportos beszélgetésekkel tarkított esemény 50% feletti tanulási rátát eredményez. Vagy, ahogy a sokat idézett kínai mondás is tartja:

"Mondd el és elfelejtem,
Mutasd meg és megjegyzem,
Engedd, hogy csináljam és megértem."

/Kung Fu-Ce/


Természetesen elsődleges fontosságú, hogy szem előtt tartsuk adott esemény célját. Például inkább az előadó tudásának megosztása, vagy esetleg a résztvevők (lecserélve a „hallgatóság” kifejezést) tapasztalatcseréje is fontos a kívánt eredményhez. Ez alapján kell belőni az egyoldalú és többoldalú kommunikációs elemek megfelelő arányát. Nem szabad mindig egy kaptafára dolgozni.

Kapcsolódó aktualitás

A jövőben a NAK is egyre több – a hallgatóságot bevonó – rendezvényt tervez, így például a május végére és július elejére szervezett EIP regionális műhelymunkákat, amelyek célja az agrárium fejlődését gátló tényezők átbeszélése, a többeket is érintő kihívások azonosítása, a résztvevőkkel közösen.

Amennyiben érdeklődne a fenti rendezvények iránt, az alábbi linken tud regisztrálni május 12. (csütörtök), 12 óráig: Regisztráció