A chilei málna 99%-ban feldolgozott formában, fagyasztva, vagy sűrítményként hagyja el az országot és kerül exportálásra, az Amerikai kontinens északi országaiba, vagy Európába. Persze az eddig elért eredmények ellenére, ott is vannak nehézségek és kihívások. A chilei málnatermesztők 70-80%-a kevesebb, mint 1 hektáron termeli a málnát. A kis birtokméret miatt az integrátor szerepet betöltő feldolgozóipari cégek csak nehezen tudják ellenőrizni a termesztési körülményeket, és a betakarítás sem gépesíthető. A málna szaporítóanyag beszerzés sem ellenőrizhető, ami nemcsak rövid, hanem hosszú távon növény egészségügyi problémákat is felvet.


 

Az elmúlt években kiépítettek egy olyan rendszert, amellyel a termelők több szempontból is jobban ellenőrizhetővé váltak, így az ország termelése 60.000 tonnáról 38.000 tonnára vissza is esett. Az ellenőrző rendszer csak az egyik oka a termelés visszaesésének, a másik ok, az Euró gyengülése és az US dollár erősödése. Ezáltal a chilei málna ára emelkedett az európai piacon, az amerikai málna helyzete viszont erősödött.

A világ málna szövetségének (IRO) elnöke nyilatkozata alapján, Chileben 90 darab hűtőház működik, ami málnát vásárol fel. Jelenleg az alapanyag termelés nem képes ellátni a hűtőipari igényeket, így nemcsak exportálják a málnát, hanem importálják is. A belföldi alapanyag termelés ösztönzésére a chilei feldolgozóipari cégek a chilei kormánnyal közösen stratégiát alkottak. A stratégia egy fontos eleme, hogy a gazdák megfelelő szaporítóanyaghoz jussanak. A stratégia célja, hogy a következő 2-3 évben már 1000 hektárral több málna felület legyen az országban, ami 10.000 tonna termés növekedést jelentene. Ösztönözni próbálják a gépi betakarítást is. A stratégia alkotói abban bíznak, hogy 3 év múlva a chilei málnatermesztés eléri az 50.000 tonna kibocsátást.

Chile a Heritage fajtáról ismert a világon. Ez a fajta megfelelően termeszthető, és ellenálló is, így fajtaváltást nem terveznek, hiszen ez a fajta Chilében egy évben kétszer is betakarítható. Az első termések november-decemberben érnek, majd a második hullám február-áprilisig érik. Így az elhúzódó szezonnak köszönhetően, az időjárás okozta kockázat is csökkenthető. A kisebb termelők mellett a feldolgozóipari cégek is hajlandóságot mutatnak, hogy saját ültetvényeket hozzanak létre, amely már jól gépesíthető lesz, így a termelés hatékonyabbá válhat.

„Chile képes a növekedésre. Ha új ültetvényeket telepítünk, amiket géppel takarítunk majd be, addig növekedünk, ameddig csak akarunk.” zárja le a riportot Antonio Dominguez a Nemzetközi Málna Szövetség elnöke.

Az ANUGA kiállításon járva, újra előtört bennem a vágy, hogy egyszer az életben el kell látogatnom Chilébe, mert az ottani málnatermesztés és az arra épülő feldolgozóipar világszinten is piacvezető. Kíváncsivá tesz, hogyan működik egy olyan országban a málnatermesztés, ahol az a kormány által is kiemelt ágazat, és ahol a feldolgozóipari kapacitások kihasználatlansága miatt, új ültetvények telepítését ösztönzik. A mi világunkból nézve, ez egy igen különleges helyzet, szívesen lennénk Chilében málnatermesztő. De ha már kívánhatok, akkor málnatermesztő és egyben hűtőház tulajdonos is szeretnék lenni. ☺