A mai bejegyzés célja nem az, hogy ezen eléggé komplikált, szerteágazó és évtizedek alatt kialakult rendszerek fejlődését elmagyarázzam. Hanem arra a kérdésre keressük a választ, hogy valóban a „semmiért” kapnak-e támogatást a mezőgazdasági termelők.


 

Tehát jogos-e az a sokszor elhangzott felvetés, hogy a gazdálkodó csinálja azt, amit egyébként is csinálna, vagyis állatot tart, növényt termel stb. és ezért még kap egy csomó EU-s és nemzeti támogatást. Rendkívül sok szempontból be lehetne bizonyítani, hogy ez az állítás nem igaz, de a mai bejegyzés egyetlen aspektust szeretne csak bemutatni. Ez pedig a következő, a közvetlen (nagyrészt területalapú) támogatások megszerzéséért az Európai Unió előírja, különböző jogszabályoknak történő megfelelést, magyarul bizonyos jogszabályokat be kell tartani a gazdálkodás közben, és csak ebben az esetben kaphatja meg a támogatást a mezőgazdasági termelő. A szakzsargonban ezt hívjuk kölcsönös megfeleltetésnek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2015 óta folyamatosan készít tájékoztató kiadványokat, amelyeknek az a célja, hogy segítse a gazdálkodókat, a jogszabályoknak történő megfelelésben, a támogatások megszerzésében, a megfelelő gazdasági döntések meghozásában. Mivel a kölcsönös megfeleltetés részletszabályai idén is változtak ezért megújult szakmai tartalommal, a legfrissebb előírásoknak megfelelően felújítottuk a kölcsönös megfeleltetés gazdálkodói kézikönyvünket. A kiadvány online formában az alábbi linken (http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/618-kolcsonos-megfeleltetes-gazdalkodoi-kezikonyv/file) elérhető bárki számára.

Kérem mindenki, aki azt gondolja, hogy a mezőgazdasági termelők „feleslegesen” kapnak támogatást olvassa át a kiadványt. Nem lesz egyszerű, 92 oldal és elég tömény, bár amennyire lehet próbáltuk a kollegáimmal a lehető legközérthetőbb nyelvezetűre írni. Ha az új kiadványt végig nézik, biztos vagyok benne, hogy senki nem fogja azt gondolni, hogy a gazdálkodók ingyen kapnak pénzt.