Valamivel bonyolultabb ez a folyamat, mint az étel elkészítése egy recept alapján. De itt is megvannak a jól kipróbált technikák és receptúrák. A tápanyagutánpótlás szabályszerűségeit, a növények igényeit már sok-sok évtizede kutatják hazánkban és világszerte. A mai termelők pedig alkalmazzák a jelen és a múlt kutatási eredményeit, hiszen a kutatók a tapasztalataikat „lefordították” a gyakorlat nyelvére.


 

A gyümölcsösünkben éppen most zajlanak a növényeink tápanyag ellátottságára vonatkozó vizsgálatok. A fás szárú kultúrákban levélmintát szedünk. A levélminta vételen túl, létezik még a talaj, esetleg talajvíz tápanyagtartalmára vonatkozó vizsgálat is, de ebben az írásban most a levélanalízisről írok, mert jelenleg az álló kultúrákban ez aktuálisan elvégzendő.

A levélmintát a betakarítás idején, vagy néhány nappal a betakarítás után érdemes megszedni. A mintavétel szabályai alapján, az idei évi hajtásokról kell, fánként 2-2 levelet letépni. Ügyelni kell arra, hogy ne mindig a fa koronájának egyik oldaláról szedjünk a mintát. Átlagot képezve, a négy égtáj szerint, mindig a fa koronájának másik oldaláról kell megszedni a leveleket. Annak érdekében, hogy az ültetvényről egy megfelelő képet kaphassunk, a terület két átlója mentén kell a mintát begyűjteni, egészséges, a fajra jellemző, ép levelek letépésével.

A leveleket egyszerű körülmények között megszárítjuk, majd azt egy laboratóriumba küldjük. A vizsgálat után a laboratórium megküldi számunkra a növényi levelekből kimutatható tápanyag szinteket. Ebből tehát megtudhatjuk a gyümölcsösünkre, átlagosan meglévő tápanyagszintet. Amikor ezeket az eredményeket kézhez kapjuk, fellapozzuk a szakirodalmat, ahol pontosan szerepel, hogy az adott növényfaj számára mi az ideális tápanyagellátottsági szint. Ezek alapján könnyedén megállapítható, hogy mely tápanyagot érdemes a területre kijuttatni.

A recept összeállítása során, szem előtt kell tartani azt is, hogy az adott évben mennyi gyümölcsöt terem az ültetvény, hiszen a terméssel együtt tápanyagot is viszünk el a területről. Ennek a pótlására is szükség van. A szakirodalomban megtalálhatjuk az ide vonatkozó értékeket is, mint például azt, hogy 1 tonna meggy kifejlődéséhez mennyi Kálium, Nitrogén, Foszfor vagy éppen mennyi mikroelem szükséges.

A növényeinkben bonyolult kémiai folyamatok zajlanak, anélkül, hogy mi azt szabad szemmel észrevennénk. A kutatók már sok éve tudják, hogy melyek azok a tápanyagok és tápanyagszintek, amelyeknél azok esetlegesen akadályozzák egymás hasznosulását, vagy felvételét. Ezt a jelenséget antagonizmusnak hívjuk.

A növényeink tápanyaggal való ellátása egy nagyon fontos gazdálkodói lépés. A kiegyensúlyozott és az optimális szinten tartott tápanyagszint a sikeres gazdálkodás egyik fontos pillére. A sok éves kutatói tapasztalat felhasználásával tehetjük a gazdálkodásunkat hatékonnyá, hiszen a túl magas vagy éppen túl alacsony tápanyagszint növényeink teljesítőképességét és a pénztárcák tartalmát is csökkenteni fogja. Itt is az arany középút megtalálása a cél, amihez viszont minden információ a kezünkben van.

Éppen ezeknek a megalapozott kutatásoknak köszönhetően nem hibázhatunk akkor sem, ha használjuk a boltokban kapható különböző házi kerti vagy balkonnövényekre specializált tápoldatokat. Éppen a cserépben tartott növényeknél, a kis mennyiségű talaj vagy egyéb termesztőközeg használata miatt fontos, hogy gondoskodjunk a növény tápanyagellátottságáról.