A napokban olvastam egy olyan magyar fejlesztésről, amely a bevásárlóközpontba, a mobil telefonom adatai, paraméterei alapján, az idő alatt míg a bevásárlóközpontban sétálgat a tulajdonosa, célzott reklámokat képes küldeni a felhasználójának.


A mobil beazonosítása történhet már a boltba való belépéskor is, de a boltban megtett utunkat lekövetve adatokat gyűjt a mobilunk alapján a szoftver. Ezzel nemcsak a vásárlóról szerez információt az áruház, hanem saját marketing eszközeinek, (pl.: tábla, hirdetés) sikerét is lemérheti. Ez az IT megoldás viszont nemcsak az adott bolton belül, hanem egy bevásárlóközponton belül is adatot gyűjthet a vásárlói szokásokról.

A legfőbb cél az értékesítés növelése. Még akkor is, ha a legfiatalabb korosztály, akik a plázákban töltik a szabad idejüket, csak nézelődnek és sétálgatnak, tisztában vannak ugyan az árakkal, de vásárolni a legkevésbé fognak. Most. Később azonban potenciális vásárlók lehetnek.

Ez a folyamat is része az ún. „Internet of Things”-nek, rövidítve IoT. A fogalom jelentése szerint, a tárgyak internet segítségével „kommunikálnak egymással”. Ehhez természetesen az kell, hogy minden tárgynak legyen egy egyedi, kódja, amely az elektronikus kommunikációt lehetővé teszi. Ilyen technológiákra alapul a Smart Home vagy éppen a távolról vezérelt autó is.

Az agrárium területén is komoly IT technológiai fejlődés zajlik, amely eredményeként a gazdálkodók élete könnyebb lesz és a gazdálkodás pedig precízebb. Ezt nevezzük precíziós gazdálkodásnak.

Az informatikai fejlődés ugyan egy megállíthatatlan folyamat, de azért jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy egyszerűen az okos telefonunk okán, milyen folyamatok részesei lehetünk.