A hernyó célpontja az alma mag. Amikor a hernyó a magot elfogyasztja, a termés lehullik a talajra, ahol másodlagos károsítók a termés további romlásához vezetnek.

 

Alapvetően azoknál a rovaroknál, amelyek teljes átalakulással fejlődnek, több lárva típust is megkülönböztethetünk. Mégis mi a különbség a kukac és a hernyó között? A rovartani tanulmányaim során, sokat bajlódtam ezzel, annak ellenére, hogy a képlet nem bonyolult.

Vannak lábatlan lárva típusok. Ide soroljuk a nyüveket, a kukacot és a pondrót is. A közönséges ecetmuslica esetében, találunk nyüvet, kukac lárvája van például az ormányosbogaraknak, vagy a eszelényeknek. A cincérek fejlődésük során, pondrókká alakulnak.  

És itt jön a megoldás. Akinek volt már szerencséje találkozni egy szép almában, egy szép meghízott almamoly lárvával, biztosan megfigyelte, hogy annak a „kukacnak” bizony több lába is van.

Anélkül, hogy ebben az írásban minden egyes lárvatípust részletesen bemutatnám, rá is térnék a hernyókra. Ugyanis az almában, körtében, vagy akár birsben hernyóval találkozhatunk. A valódi hernyók kategóriájába tartoznak a 8 pár lábbal rendelkező hernyók. Az araszoló hernyóknak, kevesebb mint 8 pár lábuk van, az álhernyóknak viszont több mint 8 pár láb jutott.

És itt jön a feladvány! Vajon az almában vagy körtében lévő hernyónak hány pár lába van, és melyik polipod, azaz soklábú hernyók csoportjába tartozik? Segítségként tekintse meg az alábbi képet. J

 

De miért érdekes ez egy növényorvos életében?

A növényorvos, több tényező mellett, a növények vizsgálatával állapítja meg a károsító jelenlétét. Ahhoz, hogy pontosan meg tudja mondani, hogy melyik az a károsító, amely a növényen jelen van, nemcsak az imágó külalakját, hanem a különböző fejlődési fázisokat is fel kell ismernie. Itt térnék ki arra a tényre, hogy csupán az adott fejlődési alak külalakjából, csak nagyon ritkán tudunk az adott károsító fajra következtetni. A növényorvos képessége és tudása abból áll, hogy a fejlődési alakból, és annak típusának meghatározásával megállapítja, hogy az adott kártevő mely rendbe, vagy esetleg mely családba tartozik. Majd, a károsított növényfaj alapján, a szakember pontosan tudja, hogy mely kártevők jelenhetnek meg az adott növénykultúrán. Ha a növényorvos az alma ültetvényben, a fák alatt lehullott termést lát, amelyen árulkodó jelként, egy apró, barna, pici morzsákkal megragadt lyuk is található, azonnal egy lepkére gyanakszik. Az almamoly ugyanis egy lepke.

Ha minden részletet összeillesztett a növényorvos, javaslatot tesz a védekezés módjára, amely során a növényorvos figyelembe veszi azt is, hogy mely növényi károsító, és azon belül is, mely alakja van jelen az adott pillanatban a megvédeni kívánt növényen.

Minden bizonnyal állíthatom, hogy ez egy érdekes világ. A legkíváncsibbak viszonylag könnyedén kinevelhetnek egy almamoly lepkét egy jól meghízott (18-20mm hosszúságú), a végső fejlődési stádiumában lévő valódi hernyóból.