Az ötlet egyszerűen a hobbijukból adódik. A kutatást elindító család hobbija a búvárkodás. A sorozatos búvárkodások során felmerült bennük, hogyan lehetne kihasználni a tenger adta lehetőségeket.


 

A növényeket termeszthetjük szabadföldön vagy termesztő létesítményekben, üvegházban, esetleg fóliasátorban. A szabadföldi termesztés során a növényeink nagy mértékben ki vannak téve a helyi időjárásnak, még akkor is, ha a gazda öntözőrendszerrel, jéghálóval és egyéb a termesztési kockázatokat csökkentő berendezésekkel rendelkezik. A másik lehetőség, mikor a növényeinket bevisszük a zárt térbe, azaz egy épített termesztő létesítménybe. Ennek elsősorban az a célja, hogy növényeink, sok mindentől elszigetelve, elzárva, a termesztő által fenntartott és biztosított körülmények között fejlődhessenek. Az utóbbi termesztési mód alapján jött az ötlet, miszerint a tenger mélyén az elszigetelés feltételei adottak. De emellett sok tényező a tenger vízének köszönhetően adott és szinte nem is változik. Ilyen például a hőmérséklet, ami a növényeink számára egy nagyon fontos paraméter. A növényházi termesztés során ismert és használatos a szén-dioxid trágyázás, ami a növényeinket „táplálja”, és azokra egyfajta trágyaként hat. A tenger mélyén szén-dioxidból van bőven, amelyet a növények kiválóan hasznosítanak. A mini üvegházakon belüli körülményeket folyamatosan számítógépek és speciális szenzorok segítségével figyelik meg, és lehetőség szerint alakítják is azokat.

De hogyan is nézhet ki ez a speciális kutatási projekt? Mikor szülőként az ember műanyag pohárral játszik a strandon a gyerekkel, sokszor felmerül az a trükk, mikor a poharat nyílással lefelé a víz alá nyomjuk, és megfordítjuk, mire a felszínre törő levegő méretes buborékok formájában jelenik meg. Ezt a trükköt kihasználva, nagy méretű „poharakat” vittek a nyílásával lefelé fordítva a kutatók a víz mélyére, amelybe aztán alulról bebújva növényeket ültettek. A kísérlet egyelőre szamócával és bazsalikom növényekkel zajlik.

A víz alatt nemcsak a felszínen éghajlati körülményeknek nevezett paraméterek állandóak, hanem a növényeinket károsító tényezők sincsenek jelen, ami manapság igen nagy előny lehet. A növények termesztése nemcsak a változó, és egyre inkább szélsőségsebbé váló időjárási körülmények miatt nehézkes, hanem a növényeink egészségét veszélyeztető károsítók miatt is. A tenger mélyén, ha mi emberek azt oda le nem visszük, nincsenek jelen ezek a károsító élőlények. Természetesen vannak egyéb kihívások, amelyeket hosszas kutatói munkával fognak tudni csak megoldani.

A növények fejlődésük során párologtatnak. Ez a víz már édes víz, amit a felszínen kiválóan lehetne hasznosítani. Ez is egy olyan fejlesztési irány, ami valószínűleg sok év munkát igényel még.

A projekt honlapjának érdekessége még az is, hogy tanácsot adnak arra, hogyan alakíthatják, az akváriumban halakat tartók saját Nemo kertjüket is. Egy igazán érdekes ötlet és szép megoldás. 

Ez a projekt egyelőre egy nagyon érdekes kutatás, ami még a kutatást tekintve is meglehetősen gyerek cipőben jár. De mindenképpen figyelemre méltó ötlet, hiszen ez az új féle termesztési mód a világ olyan pontjain teszi majd lehetővé a mezőgazdasági termesztést, ahol az a felszínen megoldhatatlan.