támogatás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 29

Palakovics Szilvia

Agrárpolitikai Szakértő

Továbbra is jár az átmeneti nemzeti támogatás

2014. november 21.

Számos híradásból hallani róla, hogy 2015-től átalakul a Közös Agrárpolitika (KAP), változnak a támogatás feltételei. Viszont jó tudni, hogy lesznek olyan elemek, amelyek változatlanul működnek tovább.

Magyarország ugyanis úgy döntött, hogy a KAP reform után is az egyszerűsített területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazza és nem tér át a reform által bevezetett, bonyolultabb és a gazdálkodók számára kevésbé átlátható új támogatási rendszerre. Úgy gondolom, ez több szempontból is jó döntés volt.

Teljes cikk

Palakovics Szilvia

Agrárpolitikai Szakértő

Legalább 1 hektár kell a támogatáshoz

2014. november 25.

2015-től számos ponton módosul a közvetlen támogatások rendszere, az úgynevezett SAPS.

Az egyik alapvető, többezer gazdát érintő változás az lesz, hogy szinte minden támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a gazdálkodó legalább 1 hektárral rendelkezik. Korábban a szőlő- és gyümölcsültetvények kivételt jelentettek, mert ők már akkor is kaphattak támogatást, ha meghaladták a 0,3 hektárt. Ez a kivételes helyzet azonban most megszűnik. Úgy gondolom, ez az új szabályozás ezért sokaknak nehézséget jelent majd, hiszen mintegy 6-7 ezer olyan gazdálkodó van, akik eddig egy hektárnál kisebb területen gazdálkodtak, mégis kaptak támogatást.

Teljes cikk

Juhász Anikó

Kutatás-fejlesztési referens

REL, avagy mit keres a kutató a közigazgatás levesében?

2014. december 12.

A Vidékfejlesztési Program (VP) tervezésében azért akartam részt venni, mert néhány szintén elkötelezett kollégával kiszúrtuk az uniós jogszabály tervezetben, hogy teljesen új fejlesztési eszközként lehetőség van úgynevezett tematikus alprogramokat létrehozni. Az uniós rendelettervezet felsorolt néhány tématerületet, amit javasolt erre a célra és láss csodát ott volt közöttük a Rövid Ellátási Lánc (REL), ami erős átfedésben van a kedvenc kutatási területemmel, a közvetlen értékesítéssel.

Az első bejegyzésben arról írtam, hogy miért van szüksége az agráriumnak a kutatásra, a második bejegyzésben arról, hogy miért van szükség a kistermelői közvetlen értékesítés kutatására. Mindezt persze vállaltan szubjektíven a saját nézőpontból nézve és elismerve azt, hogy ez nekem így nagyon jó.

Teljes cikk

Molnár András

Agrárközgazdasági kutató

A bárányok miért hallgatnak?

2014. december 09.

Az idei Szent Vendel napon a szentendrei Skanzen jóvoltából – ahova idén már csak egy hétvégén van lehetőség kilátogatni! – volt szerencsém személyes élményeket szerezni a juhterelés szépségéről és egyben nehézségéről is. Az igen barátságtalan idő ellenére így is szép számú közönség jött össze, amely feledhetetlen élménnyel gazdagodott, köszönhetően az eltérő habitusú „juhász” kutyáknak és „juhászoknak”. Az idézőjelet az indokolja, hogy a négy kutya közül egy Budapesten tölti hétköznapjait, míg a terelők közül egyikük csak a terelés apropóján tart juhot.

Teljes cikk

Palakovics Szilvia

Agrárpolitikai Szakértő

Kötelező környezetvédelem? – zöldítés I.

2014. december 08.

A gazda valóban felelősséggel tartozik a társadalomnak az általa művelt földért? A rendben tartott árok, sövénnyel elválasztott táblák csak praktikus célokat szolgálnak, vagy környezetileg, mi több, esztétikailag is hasznosak?

Többek között ezeken a kérdéseken gondolkodtam el a minap, mikor Ausztriában jártam. Az autóút mentén hosszasan szemléltem a mérnöki pontossággal megművelt parcellákat, az út mentén húzódó, gyönyörűen karbantartott árkokat, valamint a táblák szegélyeit, amelyeken gyomnak még csak nyoma sem látszódott. Milyen lelkiismeretesek errefelé a gazdák – gondoltam, majd felötlött bennem, hogy talán ebben nem is csak a méltán híres osztrák környezettudatosság és a németes precizitás a főszereplő, de könnyen lehet, hogy az osztrák agrárpolitikai szabályozás is ebbe az irányba hat.

Magyarországon miért nem ez a jellemző? Miért látni elgazosodott táblaszegélyeket, a nem karbantartott árkok miatt belvizes területeket? És vajon mi lenne a helyes út, hogy ezt elérjük, a gazdálkodók hozzáállásának, gondolkodásmódjának megváltoztatása, vagy a törvényi út? Talán ezek a kérdések fogalmazódhattak meg a brüsszeli bürokraták fejében is, mikor az ún. zöldítés szabályrendszerét megalkották. A zöldítésről majd egy következő bejegyzésben írok, egyelőre elöljáróban csak annyit mondanék, hogy 2015-től a gazdálkodóknak kötelező lesz többek között bizonyos mértékű környezeti szempontból hasznos tájelemekkel, növényekkel, területekkel rendelkezniük ahhoz, hogy a hektáronkénti támogatásuk egy jelentős részére szert tehessenek. Ezek lehetnek pl. árkok, táblaszegélyek, fasorok, kisebb tavak, facsoportok, sövények, fás sávok…

Azt hiszem, a fenti kérdésre egyértelműen az a válasz, hogy mindkét eszközzel elő kellene segíteni, hogy a gazdálkodók az általuk művelt területet a lehető legnagyobb gonddal műveljék, úgy, hogy közben odafigyelnek a talaj tápanyagkészletének megőrzésére, valamint a környező élővilág megőrzésére is. Bizonyára ismerik a mondást, miszerint a Földet nem a szüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól béreljük. Ez a termőföldre is igaz. Több mint hétmilliárdan élünk a Földön, az egyre növekvő élelmiszerszükségletet úgy kell kielégítenünk, hogy környezet adta lehetőségek kiaknázása, vagyis az emberiség igényeinek teljesítése közben odafigyelünk az élővilág más szereplőinek szükségleteire is. Növekvő élelmiszer-előállítást csak a termőterületek növelésével, vagy a hatékonyság javítása által a hozam növelésével lehetne elérni. Mindkettő kedvezőtlen lehet a környezetre nézve, hiszen a termőterületek növelése a vadon élő állatok élőhelyének elvesztésével és az állat-, és növényfajok sokszínűségének csökkenésével járna, míg a hektáronkénti hozam növelése általában a termőföld szélsőséges kihasználását, a talaj tápanyag-tartalmányak elszegényedését eredményezi.

Bármennyire is feleslegesnek tűnnek a jövőre bevezetendő intézkedések a gazdálkodók többségének, mégis bizonyos szinten érthető a brüsszeli szándék, miszerint a mezőgazdaságnak jobban kell reflektálnia a környezetvédelemre és takarékosabban kell bánnia a rendelkezésre álló termőföldekkel, úgy hogy az élővilágnak is teret enged. Brüsszel számára jogi eszközök állnak rendelkezésre ennek elérésére, így ők rendeletben írják elő mindezt, a szemléletváltás már a tagországok feladata lenne.

Az osztrák kirándulás alkalmával azt is megértettem, hogy a javarészt irodában ülő, a természetbe csak hétvégi kirándulások alkalmával ellátogató bürokraták miért éppen a takaros árkokban, a hosszú, szabályos fasorokban és a táblákat elválasztó szabályos sövényekben látták ennek elérési módját. A laikus számára szemet gyönyörködtető és esztétikai élményt jelent egy ilyen szépen karbantartott szántó, így nem véletlen, hogy a környezet és a gazdálkodás harmóniáját elsőre ebben látták megvalósulni. Egy szép fasor, amelyen madarak fészkelnek, egy zöld sövény, amiben nyuszika bújik meg… Hát nem gyönyörű? És azért lássuk be, valóban van környezeti haszna.

Laikusként én is remélem, hogy a zöldítés révén Magyarországon is javul majd a mezőgazdasági táj képe, szakmabeliként viszont azt is látom, hogy ezért a gazdálkodóknak nem kevés nehézséggel kell megküzdeniük.

Teljes cikk

Sok-e 18 000 000 000 000 forint?

2014. december 19.

Papp Gergely

Agrárgazdasági szakértő

Mennyi pénzt költ az EU a Közös Agrárpolitika (KAP) fenntartására? Évi mintegy 18 000 000 000 000 forintot, ami felfoghatatlanul soknak tűnik. De nem az, és van értelme.

Teljes cikk

Az agrár-közigazgatás nagy éve

2015. január 15.

2015 a talaj éve és 2015 a fény éve is, és ha több türelmem lett volna a google-on keresni, akkor valószínűleg még sok minden találhattam volna, hogy minek is lesz 2015 a nagy éve. Pedig, ahogy előző este a híradót néztem az jutott eszembe, hogy Magyarországon, 2015 az agrár-közigazgatás éve lehetne.

2015. január 14-ével hivatalosan is megkezdte a működését a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Államtitkársága Kecskeméten, ami óriási dolog Magyarországon, mert a magyar közigazgatás rendkívül Budapest központú (sőt kifejezetten a belvárosra koncentrálódik). Furcsa módon még talán az agrár-közigazgatás előtt idén álló feladatok közül ez a legkönnyebben teljesíthető. Még úgyis, hogy tudom a kollegáknak főleg az elején nehéz lesz, amíg kialakulnak a rutinok, megszokják ők és a velük kapcsolatban lévők az új helyzetet. Ezzel együtt ennél idén csak nehezebb feladataink lesznek.

Teljes cikk

Elkészült a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv, de mi is az?

2015. január 31.

Papp Gergely

Agrárgazdasági szakértő

Mit kell csinálnia egy mezőgazdasági termelőnek, hogy megkapja a támogatásokat?

Amikor néhány hónappal ezelőtt először leültünk beszélgetni arról, hogy kellene csinálni egy gazda blogot, akkor a legfontosabb motiváló tényező mindkét fél számára az volt, hogy érdekes volna bemutatni mit csinál ma egy gazdálkodó, hogy működik a mezőgazdaság, a szabályozása, milyen alapon kapnak támogatást a termelők. Azért éreztük a szükségletét ennek a kérdésnek, mert mára már nem csak a városban, hanem a vidéken élők is eltávolodtak a mezőgazdaságtól az élelmiszer-előállítástól. Egy átlagos mai európai állampolgár nagyon keveset tud mezőgazdaság világáról.

Teljes cikk

Palakovics Szilvia

Agrárpolitikai Szakértő

Kötelező környezetvédelem? – Zöldítés II.

2015. február 03.

Diverzifikáció, EFA, ökológiai jelentőségű másodvetés? Ha van gazdálkodó ismerőse, ne lepődjön meg, ha az utóbbi időben furcsa, az Ön számára érthetetlen szavakat hall tőle. És ne aggódjon érte, nem ment el az esze, csupán gazdaságának zöldítését tervezi.

A mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára felvehető közvetlen támogatásokat ugyanis május 15-ig kell igényelni az ún. egységes kérelemben. Az idei igénylés azonban minden eddigitől eltérő lesz, ugyanis - ahogy előző bejegyzésemben is írtam – idén a zöldítés követelményeinek is meg kell majd felelniük. Ezért az időpont közeledtével minden gazdálkodó egyre aktívabban foglalkozik azzal, hogy milyen módon tud eleget tenni az előírásoknak.

Teljes cikk

Molnár András

Agrárközgazdasági kutató

Elő a centiméterrel!

2015. február 06.

Bár soha sem vált álló vízzé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal által kezelt támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzés, minden kétséget kizárólag a 2015. év ebben a tekintetben is sok újdonságot tartogat. Tehát nemcsak a gazdák számára hoz fontos változásokat az idei év!

Minden kétséget kizárólag az egyik legnagyobb kihívást jelentő terület a zöldítéshez kapcsolódó ellenőrzési kötelezettségek teljesítése. Ez a kihívás azonban nem hazai sajátosság, amit jól illusztrál a MePAR alapú ellenőrzések európai szakmai koordinációjában oroszlánrészt betöltő JRC-MARS egység 2014. évi tevékenysége. Ebben is kiemelkedik, a hosszú előzmények után szeptemberben megrendezett három napig tartó kerekasztal munka, amely kifejezetten a zöldítéssel kapcsolatos kérdéseket vette górcső alá.

Teljes cikk