Mivel munkám során napi szinten dolgozom adatbázisokkal, ezért aztán szép lassan hajlamossá válik az ember minden számot csak egynek tekinteni a sok közül. Azonban egy-egy adatbázis frissítés alkalmával rutinfeladat a szélsőségek keresése. Több olyan adatbázis is van, amelynek több mint 1 000 000 sora és rengeteg oszlopa van, így aztán nem nehéz elképzelni, hogy ezekben az esetekben nincs realitása az „alaposan átnézem” megközelítésnek. Nem szeretnék belemélyedni az adatbázisok tervezésének és kezelésének módszertanába vagy mitől „jó” vagy „konzisztens” egy adatbázis.

Elsőként barangoljunk a földhasználathoz kapcsolódó támogatások igénylése alkalmával használatos Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) tárolt blokkok nyilvános adatai között! „A mezőgazdasági táblák nagyobb tömbökben, ún. fizikai blokkokban helyezkednek el. A fizikai blokk a földterülethez kapcsolódó támogatási eljárások céljára kialakított, a mezőgazdasági művelés szempontjából több éven keresztül állandó, a terepen azonosítható határokkal (pl. utak, vasutak, csatorna, töltés, erdőszél stb.) rendelkezik, és többnyire azonos típusú művelés alatt lévő földterület (pl. szántó, gyep, ültetvény, erdő stb). Egy fizikai blokkban általában több mezőgazdasági parcella van, és területét több gazdálkodó is művelheti. A blokkok országosan egyedi azonosítóval [„de miért ez a kód”] vannak ellátva, melynek segítségével azonnal kideríthető az összes olyan adat, ami egy blokkra vonatkozik (pl. hol helyezkedik el, mekkora a területe stb.).” (további részletek)

Jelenleg az ország teljes területét kicsivel több mint 377 ezer blokk fedi le, amely szám 2006-ban még nem érte le a 300 ezret. Ennek ellenére 2006-ban a támogatható terület nagysága meghaladta a 6 650 353 hektárt, míg 2014-ben ez 5 864 264 hektárt tett ki (2007 és 2008 között csökkent 500 000 hektárral.). Egy-egy blokk mérete viszonylag széles mérethatárok között mozog, a legkisebb blokkok csupán 0,1 hektár nagyságúak, míg a legnagyobb – ami történetesen Siófokhoz rendelt Balaton, 2,9 hektár lejtős területtel – 58434,1 hektár, de ha kizárólag földterületet nézünk, akkor Újlőrincfalvához tartozik, 9565,45 hektár területtel. A blokkokhoz nem csak területi adatok, hanem különböző lehatárolások is hozzárendelésre kerülnek: Natura2000, kedvezőtlen adottságú területek (KAT), vagy a nitrátérzékeny területek. Ez utóbbi lehatárolás 2013-ban módosult jelentősen, mely által az ország területének 68-69 %-a nitrátérzékeny besorolásba került, tehát jelentős, azaz 23,1 %-os területi bővítésre került sor. Azonban ennél is jelentősebb a hatása, ha a támogatható terület változását vizsgáljuk, hiszen a nitrátérzékeny támogatható terület nagysága 2 138 375 hektárról 4 millió hektár fölé emelkedett! Ezek a lehatárolások egyébként egy-két vagy akár háromszoros átfedésben is lehetnek. Például egyidejűleg KAT, nitrátérzékeny és Natura2000 blokkok támogatható területe összesen 227 277 hektár, amely 7300 blokkot érint. A három leginkább érintett település – Kunszentmiklós, Dévaványa, Hortobágy – esetében ez meghaladja a 10 000 hektárt. Az összes lejtős terület nagysága 1 081 144 hektár volt 2014-ben. A lejtős területtel is érintett blokkok összes támogatható területe pedig 1 331 536 hektár. A legnagyobb arányban lejtős területe az országnak a „huta” vidék – Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta – ahol a lejtős terület aránya a teljes település 90%-át teszi ki.

Lépjünk tovább az egységes kérelem világába! Ez a kérelem, amelyet a gazdálkodók minden év tavaszán nyújtanak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Hivatalon keresztül évek óta legjelentősebb támogatást nyújtja a gazdálkodóknak. Mivel az igénylés során többek között be kell jelenteni az egyes táblákon termesztett növényeket, ezért évente nagyon pontos képet lehet kapni a termesztett növények köréről, vagy akár egy-egy növény átlagos táblaméretéről. A tábla az ügyfél által az egységes kérelemben bejelentett legkisebb, azonos hasznosítású, összefüggő földterület, amelyen a jogszerű földhasználó egy növényfajt termeszt. Mekkora volt a legnagyobb igényléssel érintett búzatábla 2014-ben? 478,03 hektár! És a legnagyobb almaültetvény? 111,11 hektár! És mekkora a búzatáblák átlagos nagysága? 5,75 hektár. És az almaültetvényeké? 1,84 hektár. Hány növényt termelt 2014-ben a legtöbb növényt termelő gazda? 49-et! De a 100. legtöbb növényt termelő már csak 17-et. Hány növényt termeszt átlagosan egy gazdaság 2004-ben, 2009-ben és 2014-ben? Míg 2004-ben több mint 200 ezer ügyfél igényelt az egységes kérelemben, átlagosan 2,55 növényt termesztettek, 2009-ben 185 ezer ügyfél esetében átlagosan 2,64 növényt, míg 2014-ban a 177 ezer igénylő 2,72 növényt termesztett. Hirtelen felindulásból, némi demagógiával ki is jelenthetnénk, hogy szó sincs itt monokultúra térnyeréséről, de ez a kérdés egy számtani átlagnál részletesebb elemzéssel tárható csak fel.

Az utolsó szám pedig legyen az ország legöregebb ENAR szerint nyilvántartott bikája, amely történetesen bivaly, 1995. március 6-án született és valahol Zalaegerszeg határában legel!

 

Molnár András
Agrárközgazdasági kutató