Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

Mitől ragad az egész autó, ha rossz fa alatt állunk meg?

2016. szeptember 28.

Címkék: növényvédelem, kertészet

Egyszerűen a mézharmattól. De mi is az a mézharmat?

A levéltetvek ürüléke. A levéltetvek szívogatásuk során a növényi nedvekkel táplálkoznak. Az abban lévő anyagokat azonban nem tudják tökéletesen megemészteni, így az ürülékükkel, vagy szépen kifejezve az emésztésük melléktermékével távozik, amely egy ragadós folyadék, amit először csak a növények levelén találunk, de egy idő után az a levelekről lecsöppenve az autónkra, a kerti padra is rákerül.

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

Miért éppen a Saszla a magyarok csemegeszőlője?

2016. szeptember 23.

Címkék: szőlő, kertészet

Erre a kérdésre én magam sosem tudtam megadni a választ. Lehet, hogy éppen azért, amiért szőlő termő vidéken nőttem fel és kóstoltam sok-sok szőlő fajtát, nemcsak csemegét, hanem borszőlőt is. Az igazság az, hogy nem értem, miért a saszlát árusítják minden piacon, mint a Csemegeszőlő.

A saszla az én világomban, egy ízetlen, vékony héjú, inkább semleges ízű, kevésbé ropogós, kevésbé frissítő szőlő fajta. A háztáji szőlőtermesztésben éppen az a szép, hogy a termelő néhány tőke egyéb fajtát is mindig telepít az általában borszőlőt termő tőkék közé. Éppen ezért volt lehetőségem sok-sok fajtát megkóstolni.

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

Gesztenyefák barnuló levelei

2016. szeptember 15.

Címkék: növényvédelem, kártevő, vadgesztenye

Szeptember lévén, már-már azt hihetjük, hogy normális a lombhullató fák leveleinek hullatása, hiszen már ősz van. A naptár szerinti ősz azonban nem egyezik viszont a biológiai ősszel. Ugyan az élőlények, növények már érzékelik a nappalok rövidülését, viszont az őszi lombhulláshoz szükség van akár rövid, enyhe fagyos időjárásra is.

A vadgesztenye fát, előszeretettel használták őseink is parkokban, utak mentén, de kedveljük a házi kertekben is. Szinte mindenhol, ahol az országban járunk-kelünk a vadgesztenye fák levelei barnás színt mutatnak, és egy részük már a talajra is hullott. A lehullás oka viszont nem az ősz eljövetele, hanem egy növényvédelmi probléma eredménye.

Teljes cikk

Reszkető Tímea

Vidékfejlesztési szakértő

Vidékfejlesztési politika: újratöltve

2016. szeptember 12.

Címkék: KAP, vidékfejlesztés, konferencia, helyszíni beszámoló

Lelkesen mentünk a Cork 2.0 konferenciára, amelyre az EU 28 tagállamából több mint 300 főt azért hívtak össze, hogy közösen határozzák meg a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni, vidékfejlesztést érintő célkitűzéseit. 2020 távolinak tűnhet, de az EU-szintű tervezési folyamatok időigényessége miatt nem árt korábban megkezdeni az egyeztetéseket, mintsem, hogy csúszás legyen – a tervezés késése okán – a végrehajtásban is. Magyarországról hatan vettünk részt a konferencián, bízva abban, hogy az esemény, ha nem is sorsfordító, de jelentős mérföldköve lesz az uniós vidékfejlesztési politikának.

Az 1996-os első corki konferencia áttörést jelentett az Európa-szintű vidékfejlesztési politikában, amely gyakorlatilag innen datálható. Az EU akkor még 15 tagországának képviselői nyilatkozatot (Cork 1.0 nyilatkozat) adtak ki, meghatározva az uniós vidékfejlesztési irányvonalakat, az agrártámogatások egy részének helyileg kitűzött célok szerinti kiosztását lehetővé tevő programozás szükségességét; vagyis röviden, ekkor fogalmazódott meg az igény a Közös Agrárpolitika II. pillérének létrehozására.

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

Drosophila suzukii

2016. szeptember 07.

Címkék: növényvédelem, kertészet, szamóca, károsító

Nemcsak a munkaerő hiánya, hanem egy újabb károsító is nehezíti a málna termesztését hazánkban.

2013-ban találták meg itthon a Nébih munkatársai a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első egyedeit az autópálya pihenőknél, Nyugat-Magyarországon. Mi Kelet-Magyarországon termesztjük a málnát és 3 év elteltével most nálunk is megjelent a károsító. Más Kelet-Magyarországi ültetvényekben már jelen volt korábban is a kártevő, de nálunk az idén, nyár végén ütötte fel a fejét.

Teljes cikk

Székely Erika

Vidékfejlesztési szakértő

Fiatal gazda kontra kisüzemfejlesztés – ki mire pályázhat?

2016. szeptember 05.

Címkék: pályázat, fiatal gazda támogatás, kisüzem, STÉ

Miközben egyre többen készülnek a fiatal gazda pályázati felhívás ősz közepére tervezett megjelenésére, a „Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése” című és hasonló konstrukciójú támogatási kiírás esetében szeptember végén zárul a második határszakasz, azaz az addig beérkezett pályázatok elbírálása.

Bár a fiatal mezőgazdasági termelők támogatási lehetőségének pontos részletei nem ismertek, a Vidékfejlesztési Program alapján lehet látni az alapvető feltételeket. Megvizsgálva a Széchényi 2020 weboldalán található kisüzemes felhívás, valamint a VP fiatal gazda művelet feltételeit, jól látszik, hogy a két támogatási lehetőség között van némi hasonlóság, így az érdeklődők számára kérdéses lehet, hogy melyikre pályázzanak.

Teljes cikk

Tudja, hogy kitől vásárolja a barackot?

2016. szeptember 01.

Címkék: őstermelők, NAK, app

Papp Gergely

Agrárgazdasági szakértő

Ezentúl tudni fogja, mert 2016. szeptember 1-jétől mindenki számára elérhető az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett okostelefonos alkalmazás és internetes felület, amely lehetővé teszi az őstermelők nyilvános adatainak – köztük az őstermelői igazolvány érvényességének és hatályosságának, illetve az őstermelő által előállított és értékesíteni kívánt termékek – lekérdezését.

A kamara közleménye alapján, a 2016. szeptember 1-jétől elérhető alkalmazás megadja az őstermelő nevét, az igazolvány hatályosságára és érvényességére vonatkozó adatokat, az igazolványon szereplő, az őstermelő által termesztett növénykultúrák, növényfajok és a tartott állatfajok megnevezését, illetve az őstermelő által vadon gyűjthető termékek körét.

Teljes cikk

Üzenet a múltból, avagy mi volt a kamara feladata 90 évvel ezelőtt

2016. augusztus 30.

Címkék: történelem, NAK

Papp Gergely

Agrárgazdasági szakértő

Szerencsés véletlen folytán nemrég egy fantasztikus könyv kötött ki nálam, ami komolyan elgondolkoztatott azon, hogy mennyit tanulhatunk a történelmünkből.

A történelem régi szerelem az életemben, hiszen ha egy kicsit kevesebb bulizás szorult volna a gimnazista éveimbe és a felvételit megelőző estébe, akkor ma nagy valószínűséggel történelemtanár lennék, csak egy hajszálon múlott. Tehát mindig is tudtam, hogy fontos a múlt üzenete, de most leckét kaptam abból, hogy a saját szakmámban is így van.

Teljes cikk

Benedek Borbála

Kertészmérnök, növényorvos

Érdekes jelenség a szőlőnél

2016. augusztus 26.

Címkék: növényvédelem, szőlő

A szőlő növényvédelme nem könnyű feladat. Azt tartja a „mondás”, hogy az adott év, ha éppen nem peronoszpórás év, akkor biztosan lisztharmatos lesz. Nem is véletlen ez a tézis, hiszen a csapadékos idő a peronoszpórának kedvez, míg a száraz idő inkább a lisztharmatnak. Tehát valamilyen betegség biztosan felüti majd a fejét. A betegségeken kívül van jó néhány olyan kártevő is, amely nehezíti a szőlő növényvédelmét.

Ha minden lehetséges növényvédelmi bajt számba veszünk, megállapíthatjuk, hogy a szőlő növényvédelme nem könnyű, sok ráfordítást igénylő folyamat, de nagyfokú odafigyeléssel megoldható.

Teljes cikk

Székely Erika

Vidékfejlesztési szakértő

Vadkárfelmérés – fókuszban a kommunikáció, a tudásátadás

2016. augusztus 24.

Címkék: tudásmenedzsment, vadkár

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik összevont osztályülésén vettem részt, amelyet nagy érdeklődéssel vártam, de nem csak én, hanem a meghívott osztálytagok, szakértők és a sajtó képviselői is. A tavalyi évben a NAK és a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézete vadkár témakörben végzett kérdőíves felmérést, amelynek eredményeit ezen az ülésen ismerhette meg a nagyközönség.

Néhány alapinformáció a kérdésben. Az új vadgazdálkodási törvény új alapokra helyezi és szigorúbban szabályozza a vadkár viselését és megtérítését. A törvény értelmében vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.

Teljes cikk