A levéltetvek ürüléke. A levéltetvek szívogatásuk során a növényi nedvekkel táplálkoznak. Az abban lévő anyagokat azonban nem tudják tökéletesen megemészteni, így az ürülékükkel, vagy szépen kifejezve az emésztésük melléktermékével távozik, amely egy ragadós folyadék, amit először csak a növények levelén találunk, de egy idő után az a levelekről lecsöppenve az autónkra, a kerti padra is rákerül.

A saszla az én világomban, egy ízetlen, vékony héjú, inkább semleges ízű, kevésbé ropogós, kevésbé frissítő szőlő fajta. A háztáji szőlőtermesztésben éppen az a szép, hogy a termelő néhány tőke egyéb fajtát is mindig telepít az általában borszőlőt termő tőkék közé. Éppen ezért volt lehetőségem sok-sok fajtát megkóstolni.

A vadgesztenye fát, előszeretettel használták őseink is parkokban, utak mentén, de kedveljük a házi kertekben is. Szinte mindenhol, ahol az országban járunk-kelünk a vadgesztenye fák levelei barnás színt mutatnak, és egy részük már a talajra is hullott. A lehullás oka viszont nem az ősz eljövetele, hanem egy növényvédelmi probléma eredménye.

Az 1996-os első corki konferencia áttörést jelentett az Európa-szintű vidékfejlesztési politikában, amely gyakorlatilag innen datálható. Az EU akkor még 15 tagországának képviselői nyilatkozatot (Cork 1.0 nyilatkozat) adtak ki, meghatározva az uniós vidékfejlesztési irányvonalakat, az agrártámogatások egy részének helyileg kitűzött célok szerinti kiosztását lehetővé tevő programozás szükségességét; vagyis röviden, ekkor fogalmazódott meg az igény a Közös Agrárpolitika II. pillérének létrehozására.

2013-ban találták meg itthon a Nébih munkatársai a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első egyedeit az autópálya pihenőknél, Nyugat-Magyarországon. Mi Kelet-Magyarországon termesztjük a málnát és 3 év elteltével most nálunk is megjelent a károsító. Más Kelet-Magyarországi ültetvényekben már jelen volt korábban is a kártevő, de nálunk az idén, nyár végén ütötte fel a fejét.

Bár a fiatal mezőgazdasági termelők támogatási lehetőségének pontos részletei nem ismertek, a Vidékfejlesztési Program alapján lehet látni az alapvető feltételeket. Megvizsgálva a Széchényi 2020 weboldalán található kisüzemes felhívás, valamint a VP fiatal gazda művelet feltételeit, jól látszik, hogy a két támogatási lehetőség között van némi hasonlóság, így az érdeklődők számára kérdéses lehet, hogy melyikre pályázzanak.

A kamara közleménye alapján, a 2016. szeptember 1-jétől elérhető alkalmazás megadja az őstermelő nevét, az igazolvány hatályosságára és érvényességére vonatkozó adatokat, az igazolványon szereplő, az őstermelő által termesztett növénykultúrák, növényfajok és a tartott állatfajok megnevezését, illetve az őstermelő által vadon gyűjthető termékek körét.

A történelem régi szerelem az életemben, hiszen ha egy kicsit kevesebb bulizás szorult volna a gimnazista éveimbe és a felvételit megelőző estébe, akkor ma nagy valószínűséggel történelemtanár lennék, csak egy hajszálon múlott. Tehát mindig is tudtam, hogy fontos a múlt üzenete, de most leckét kaptam abból, hogy a saját szakmámban is így van.

Ha minden lehetséges növényvédelmi bajt számba veszünk, megállapíthatjuk, hogy a szőlő növényvédelme nem könnyű, sok ráfordítást igénylő folyamat, de nagyfokú odafigyeléssel megoldható.

Néhány alapinformáció a kérdésben. Az új vadgazdálkodási törvény új alapokra helyezi és szigorúbban szabályozza a vadkár viselését és megtérítését. A törvény értelmében vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.