A gyakorlott növénytermesztőket valószínűleg nem tudnám rászedni azzal, hogy: „a Gabona ABC egy olyan nagykereskedés, ahol szinte bármilyen gabonaféle kapható”. A Gabona ABC ugyanis valójában egy terepi praktika, amivel a még a földből éppen kisarjadt, első látásra nagyon hasonló gabonaszálakat fajok szerint el lehet különíteni egymástól. Ehhez azonban némi botanikai alapismeretekre van szükség.

A gabonafélék a pázsitfűfélék családjába (Poaceae) tartoznak, amelyek a növények országába (Plantae), a zárvatermők törzsébe (Magnoliophyta) és az egyszikűek (Monocotyledonopsida) osztályába tartoznak.

Az egyszikűek osztálya a kétszikűek osztályához képest evolúciós értelemben fejlettebb csoportnak tekinthető. Hatékonyabban alkalmazkodtak a szélsőségesebb környezeti feltételekhez, így például a szárazságot, vagy a túl sok csapadékot is jobban tűrik. Számos olyan jellegzetes struktúra segíti a működésüket, amelyek hozzájárulnak a szélsőségesebb körülményekhez való alkalmazkodáshoz. Ilyen képletek például a pázsitfűfélék családjára jellemző nyelvecske (ligula) és fülecske (auricula) is. (A latinban a lingula és az auricula szó szerint jelenti a nyelvecskét és fülecskét, így a fül szó felfedezhető például a fülbemászó nevű rovar latin nevében is – Forficula auricularia)

1. kép: fülecske
2. kép: nyelvecske

Az élővilágban általánosságban igaz az, hogy szinte soha sem jelenik meg és marad is fent hosszú távon olyan struktúra, amelynek ne lenne valamilyen haszna az élőlények túlélése szempontjából. De mi lehet ezeknek a kis függelékeknek a szerepe?

Ezek a képletek a pázsitfüvek levéllemezének és levélhüvelyének találkozásánál találhatóak. A nyelvecske és a 2 darab fülecske, a levéllemezből alakult ki, annak folytatásaként. Segítenek abban, hogy a levéllemez minél szorosabban simulhasson a szárhoz: a nyelvecske hártyaszerűen a borul a szárra, a fülecskék pedig többé-kevésbé körülölelik a szárat, így a levélhüvelyt a szárhoz szorítják. A víz így nem tud bejutni a levélhüvely és szár közé, ami ott rothadási folyamatokat indíthatna el.

Ha megfigyeljük a fülecskéket a különféle gabonaféléken, akkor láthatjuk, hogy azok különböző hosszúságúak. Az árpa fülecskéi némi átfedéssel ölelik a szárat, a búzán éppen összeérnek, a rozsnál már hézag van köztük, a zabon pedig ki sem fejlődtek a fülecskék. Ennek alapján mar a fejlődés kezdetén is megkülönböztethetők az egyes fajok (árpa-búza-rozs-zab), abc-sorrend szerint.

3. kép: Gabona ABC: a gabonafélék osztályozása a fülecskék helyzete szerint

Rezneki Rita
Agrár-környezetvédelmi szakértő