Döntés előtt a fiatal gazdák! 

Már csak alig több mint egy hét van hátra, és megnyílik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2007-2013 egyik „legnépszerűbb” jogcíme, a köznyelvben csak „fiatal gazda”-ként emlegetett támogatás. Aki részletesebben szeretne belemélyülni a támogatás feltételeibe, annak a 24/2015. (IV. 28.) MvM rendeletet kell keresnie.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), egy a weboldalán megjelent cikkben, még április közepén foglakozott a témával, „Új feltételekkel indulhatnak a fiatal gazdák az új Vidékfejlesztési Programban” címmel.

A cikkben arról olvashattunk, hogy az ÚMVP forrásaiból finanszírozott és várhatóan 2015. május második felében megnyíló, „fiatal gazda” támogatás még a korábbi feltételekkel pályázható. (Azóta már a Magyar Közlönyben is megjelent a támogatás rendelete, úgyhogy már biztosan tudjuk, hogy május 18. – június 1. között lesz lehetőség a támogatási kérelmek beadására.

Igen ám, de azt is tudjuk, hogy – bár már 2015-öt írunk és el sem indult – a 2014-2020 időszakra szóló, új Vidékfejlesztési Program (VP) is továbbviszi ezt a támogatási formát. Arról is kaptunk már több fórumon tájékoztatást, hogy a majdani feltételekben számos változás várható.

Míg a májusi benyújtási időszakban azok a mezőgazdasági tevékenységbe fogó fiatalok jelentkezhetnek, akik gyakorlatilag a „nulláról indulnak” és területalapú támogatást sem vettek még igénybe, a VP „fiatal gazda” intézkedése már kifejezetten azoknak fog szólni, akik valamit már „letettek az asztalra”, azaz egy minimális termelési szintet fel kell mutatniuk. Ez a minimális szint a tervek szerint 6 000-25 000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) közötti érték lesz.

Ami biztosnak látszik, hogy a teljesen „nulláról” induló fiatalok számára a májusi az utolsó lehetőség, hogy a tevékenységük finanszírozásához támogatási forrást vegyenek igénybe. Ezt követően már kizárólag önerőből tudnak belekezdeni a gazdálkodásba. Ezzel kapcsolatban rögtön felmerül bennünk a kérdés, hogy ez jó, vagy rossz, üdvözlendő, vagy kevésbé elfogadható változás. Szerintem azonnal meg is fogalmazódnak mindenkiben a pro és kontra válaszok, legalábbis bennem igen.

Igaz ugyan, hogy a változtatással azok a fiatalok, akik kevés, vagy semmilyen kezdő tőkével nem rendelkeznek, esélytelenek maradnak arra, hogy uniós források hozzájárulásával kezdjenek mezőgazdasági tevékenységbe. Figyelembe kell vennünk ugyanakkor, hogy egy teljesen kezdő vállalkozás rengeteg buktatót rejt magában. A közpénzeket felhasználó támogatási forrásokat pedig minél hatékonyabban kell felhasználni. Ehhez viszont arra van szükség, hogy olyan fejlesztésekre, projektekre fordítsuk a pénzeket, amelyek hosszú távú fennmaradásában biztosabbak lehetünk. Nem tudom ki, hogy látja ezt a kérdést, én azonban közgazdász szemmel közelítem meg a kérdést és azt gondolom, hogy a teljesen kezdők esetében inkább a magántőkére alapuló különböző új szervezeti formákban megjelenő tőkebefektetőknél elérhető források megpályázása jelenthet lehetőséget.

Amit a változásokról elsősorban fontos tudni az az, hogy míg a májusban megnyíló jogcímre pályázni szándékozók nem igényelhettek területalapú támogatást, a VP forrásaiból majdan megnyíló támogatásra várók azonban már idén is beadhatják területalapú támogatási igényüket. Fontos azonban odafigyelniük arra, hogy az nem haladhatja meg a 25 000 STÉ-nek megfelelő területnagyságot.

De mit jelent, hogy STÉ és mekkora területtel, vagy állatállománnyal lehet elérni ezt a méretet? A hivatalos megfogalmazás szerint „az STÉ az ágazat kibocsátását fejezi ki termelői áron hektárra, vagy számolásállatra vetítve, ami a termelési érték és a közvetlen támogatások (továbbá az általános forgalmi adó és egyéb termékadó) különbsége, és közvetlenül euróban van kifejezve. „
Hát, nem tudom, kinek segít ez a definíció, ezért javaslom, hogy aki szeretné megtudni a használatában vagy tulajdonában álló terület, vagy állatállomány mekkora STÉ értéket jelent, az nézze meg a NAK weboldalán, a cikkben is hivatkozott linken keresztül elérhető kalkulátort.

A döntés előtt, az STÉ érték mellett érdemes még megismerkedni a további feltételekkel, változásokkal is. Mielőtt azonban a változásokat boncolgatom tovább, fontosnak tartom, hogy néhány fogalommal megismertessem az Olvasót. Ezek a fogalmak ugyanis az elkövetkező támogatási időszakban végigkísérnek majd minket.

A VP-ben kétféleképpen is használja a fiatal gazda fogalmat. Először is az „Induló fiatal gazda”, ami egy különálló támogatási jogcímben az a 18-40 év közötti (41. életévét még nem betöltött) gazdálkodó, aki megfelel majd azoknak a feltételeknek, amelyek a támogatáshoz kötöttek. Emellett a beruházási támogatások esetében nagyobb támogatásintenzitást kapnak majd az „Induló” fiatal gazdálkodók, akik 18-40 év (41. életév betöltéséig) közöttiek és legfeljebb öt éve gazdálkodnak.

Az úgynevezett közvetlen támogatásokat keretbe foglaló Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérében szereplő támogatás esetében pedig a „fiatal mezőgazdasági termelő” kifejezést használjuk. Ennek lényege, hogy az igényelheti, aki 40 évesnél fiatalabb, és az igénylés előtt legfeljebb 4 évvel korábban nyújtott be területalapú támogatást. A támogatás addig jár számára, amíg eléri a korhatárt.

Tehát, ha „fiatal gazdá”-ról beszélünk, akkor az mindig a pályázatok útján elérhető támogatásokhoz kapcsolódik, ha azonban „fiatal mezőgazdasági termelő”-t említünk, az a közvetlen támogatáshoz kapcsolódik.

A fogalmak tisztázása után akkor nézzük a további különbségeket a régi és új feltételek között. A teljesítmény és a területalapú támogatás igénylése mellett kedvező változás, hogy az új időszakban kedvezményezett lehet, aki már elmúlt 40, de még nem töltötte be a 41 életévét. További pozitív változás, hogy aki korábban őstermelőként nyújtott be agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, az pályázhat, azonban ha ezt vállalkozóként tette meg, akkor már nem támogatható majd. Nem változik ugyanakkor az elnyerhető támogatási összeg, ami az új feltételekkel induló VP jogcímben a korábbihoz hasonlóan legfeljebb 40 ezer euró maradt.

Végül azok számára, akik még az előzőekben leírtak alapján sem tudnak dönteni az indulás, vagy a várakozás között, a két időszak közötti legfontosabb változásokat foglalja össze a NAK weboldalán is megjelenő alábbi táblázat.

Székely Erika
Vidékfejlesztési szakértő