Akár már most. A mi kertünkben már jó helyen vannak a vetőmagok. Annak ellenére, hogy kertészkedünk, gyümölcsöt termelünk és nyáron főleg azzal foglalkozunk, mégis minden évben elvetjük a zöldség vetőmagokat is a kertünkbe.

Minden évben elvetjük a sárgarépát, petrezselymet, zöldborsót, babot, cukkinit, tököt, salátát, hagymát és minden évben izgatottan várjuk, figyeljük azok fejlődését. Paprikát, paradicsomot és zellert palántaként szoktunk ültetni.

A spenótot és a sóskát olyan helyre kell vetni, ahol nem történik talajforgatás, mert azok évelő növények, minden évben előbújnak a levelek, amiket folyamatosan szedhetünk. A főzelék és a mártás a friss levelekből a legfinomabb.

A paradicsom és a paprika palánta ültetésével még várhatunk néhány hetet. Számos fajtából választhatunk, de amikor a piacon palántát válogatunk, ne feltétlenül a legmagasabb növendékeket válasszuk ki, hanem inkább az erős gyökérrel, vastagabb szárral rendelkezőket. A paradicsomot érdemes egy karóhoz kikötni, mert az a termés súlyánál fogva eldőlhet. A paprika önmagában is megáll. Ezek a növények meghálálják, ha öntözzük is őket.

A saláta a leggyorsabb növény, ami először kibújik a talajból. Ez a növény ugyan gyorsan fejlődik, viszont hamar meg is vénül. Mi általában nem egyeljük ki, azaz ritkítjuk ki a saláta vetést, azaz nem célunk, hogy fejes salátát neveljünk. Mi a salátát már 3-4 leveles állapotában betakarítjuk, így történik az egyelés. Tehát ha egy növényt eltávolítunk, a mellette lévőknek lesz helye növekedni.

A sárgarépa és a petrezselyem gyökér számára is kedvezőbb a könnyű, homokos talaj. A mi kötött talajunkon is képesek megnőni ezek gyökerek, de a mérete és formája nagy mértékben elmarad attól, amit a zöldségesek polcain megszokhattunk. A gyökér fejlődéséhez ugyanis laza talajra van szükség, ellenkező esetben a gyökér girbe-gurba lesz és vékony.

A borsót és a babot mindig úgy vetjük, hogy azt zölden, frissen be is takarítjuk. Nem várjuk meg míg megszárad a bab, hanem még mikor zsenge leszüreteljük a hüvelyeket feldaraboljuk és mélyhűtőbe tesszük. A borsó betakarítási időpontjára nagyon oda kell figyelni. Nem véletlenül hívják a nagy üzemi zöldborsó termesztést perctechnológiának. A zöldborsó akár órák vagy egy nap alatt is képes megvénülni, azaz keserűvé, keménnyé válik a hüvelyben lévő mag, amely aztán kevésbé élvezhető. Ha a megfelelő betakarítás időpontját elhibázzuk, akkor ténylegesen hiába dolgoztunk.

A fokhagyma nálunk mindig dughagymaként kerül a talajba. Ezek aztán szépen meghíznak, és szinte egész télen felhasználhatók, ha megfelelő helyen tudjuk őket tárolni. Mi a fokhagymából fonatot készítünk és fellógatva, hűvös száraz helyen tároljuk azt. A vöröshagymát magról vetjük, ami szintén meghálálja az öntözést.

A főző tök és a cukkini igazán hálás növények. ezeket ún. fészekbe kell vetni, azaz 1m X 1m-re kell elvetni egy helyre 4-5 magot. Az ebből fejlődő növényeken aztán szép számmal fejlődnek majd a termések. A tök félék termesztése nem igazán bonyolult, azok ugyan meghálálják a csapadék mellett a kiegészítő öntözést, de ha kedvező a nyár elei csapadék eloszlás, öntözésre nincs szükség.

Az uborka igen vízigényes zöldség. Emellett sajnos számos főleg olyan kórokozó van, ami károsíthatja a növényt. Mivel mi nem permetezünk a saját házi kertünkben, így nálunk az uborka vetés nem szokott sikeresen lenni, így azzal nem is próbálkozunk.

Nem használunk növényvédő szereket a házi kertünkben. Nem azért, mert biogazdálkodni szeretnénk, hanem főleg azért, mert arra nincs szükség. Az ember a saját kertjéből azt takarítja be, ami éppen termett, a cél leginkább az, hogy egészséges és ízletes legyen a termés.

A veteményezést nem lehet elég korán elkezdeni. A magvetés, a növény fejlődése, majd annak étellé való elkészítése a gyermekek számára is érdekes folyamat. A mi családunkban már a legkisebbek is részt vesznek a vetési munkákban. Mondhatjuk inkább úgy is, hogy a 3 és 5 éves unokahúgaim élvezik talán leginkább a munkát.

Benedek Borbála
Kertészmérnök, növényorvos